Az EcoRisk legújabb számai azt mutatják, hogy az idei kulcsfeladat az egyensúlyi pozíciók rendbetétele lenne. Ám ezzel együtt 2005 nem indult rosszul: az előző negyedévhez képest kissé javult az EcoRisk, az index értéke 52,3 pontra emelkedett. Utoljára 2002 elején volt hasonlóan kedvező az összkép. Magyarország változatlanul közepes gazdasági kockázatú országnak számít (referenciacsoportnak a nyugati típusú, modern kapitalista gazdaságokat tekintve) – írja Figyelő legújabb, csütörtökön megjelenő száma.
A konjunkturális, a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkaerő-piaci kockázatokat együttesen vizsgáló EcoRisk összetevői közül elsősorban a pénzügyi és a konjunkturális alindex javult érzékelhetően a tavalyi utolsó negyedévhez képest (vagyis az ilyen típusú kockázatok csökkentek). Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy folyamatos az infláció és a kamatok „lemorzsolódása”, a versenyszférában dolgozók aránya a költségvetésiekkel szemben nő, s szignifikánsan emelkedtek a lakossági megtakarítások.
A dezinfláció előnyei
„Az idén az infláció tartósan 4 százalék alatti szintje komoly kockázati tényezőtől szabadítja meg a magyar gazdaságot” – emeli ki az első negyedév jellemzői közül Török Zoltán, a Raiffeisen Rt. közgazdásza, aki Bartha Attilával, a Kopint–Datorg Rt., valamint Duronelly Péterrel, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzőjével közösen állítja össze negyedévről negyedévre az EcoRisket. Alapjában ennek a markánsan javuló tényezőnek tudható be a konjunktúra alindex emelkedése, mivel mind a gépberuházások, mind pedig a feldolgozóipar területén folytatódott a lassulás, sőt, az utóbbi egyenesen három éve nem látott mélypontra került. A külső környezet pedig változatlan volt az előző negyedévhez képest.
„Az eddig is alacsony pénzügyi kockázat elsősorban a jegybanki kamatcsökkentéseknek köszönhetően mérséklődött tovább” – mutat rá az első három hónap egy másik jellemzőjére Duronelly Péter. Persze ez az alindex a magyar folyamatoktól független, nemzetközi tőkepiaci tendenciák függvényében mozog.
Stagnáló alindexek
A másik két alindex közül a munkapiaci kockázat összességében stagnált. A munkanélküliség növekedett ugyan, ezt azonban a verseny- és a közszféra közötti létszámarányok kedvező módosulása ellensúlyozta. A foglalkoztatás jelentősen nőtt a piaci szolgáltatásoknál (különösen az ingatlanügyleteknél, illetve más gazdasági szolgáltatásoknál) és a gépiparban, míg a költségvetéshez tartozó ágazatokban (elsősorban az egészségügyben) csökkent az alkalmazottak létszáma.
A versenyképességet javító elmozdulások mellett azonban öröklődtek tavalyról a tartós problémák is. Alig javult Magyarország egyensúlyi helyzete, e téren még mindig magas a kockázat. A legfőbb gazdasági rizikót továbbra is az államháztartás nagy hiánya okozza, amely kedvezőtlenebb külső feltételek mellett könnyen a kockázatok újbóli növekedését idézheti elő. A deficit a tavalyi első negyedévi magas értékhez képest is nőtt, s az állami túlköltekezés nyomot hagy a folyó fizetési mérlegben is, amelynek hiánya kiugró a visegrádi országokkal összevetve.
A teljes cikk a Figyelő július 28-án megjelenő 30. számában olvasható.
