Aki horvátországi nyaralása költségeit úgy kívánná csökkenteni, hogy az olcsóbbnak gondolt benzinből tankol majd odaát, jól gondolja meg, mennyi üzemanyaggal lépi át a határt. Több mint kétszáz kilométert kell autóznia ugyanis, hogy Zágráb előtt nem sokkal tankolhasson. De pihenőt sem igen talál korábban.
Az M7-es új szakasza. Eltérő modellek.
AZ OLCSÓSÁG TITKA. A horvátok ugyanis egyebek mellett azért tudnak olcsóbban autópályát építeni, mert jóformán csak a puszta aszfaltcsíkot fektetik le. Átszámolva egy kilométernyi gyorsforgalmi út nyugati szomszédunknál átlagosan 1,5-1,9 milliárd forintba kerül. A divatos összehasonlítás kedvéért a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. szakértői készítettek egy számítást, hogy kizárólag az útpálya kiépítése az egyes szakaszok esetében idehaza mennyibe került volna. A magyarországi költségek 0,9 és 1,6 milliárd forint közé esnek. A honi szabványok azonban lényegesen szigorúbbak, leginkább a németországiakhoz hasonlatosak. Nemcsak a felszereltséget, a parkolókat, a segélyhívó berendezéseket tekintve, de közlekedésbiztonsági szempontból is.
Az M7-es autópálya múlt hétvégén átadott, Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométeres szakasza 65 milliárd forintba került. Ugyanezért az NA Rt. számításai szerint Horvátországban az államnak a felét sem kellett volna kifizetni. De nemcsak a szabványok, hanem az előkészítés és az építés modellje is teljesen eltérő. A horvát kormány célja az volt – mondják a szakértők -, hogy a turisták minél előbb autópályán juthassanak el az Isztriára, vagy Dalmáciába, és fizessenek ezért, ami majd garantálja a megtérülést. A sietség közben egy-két völgyhidat, illetve alagutat csak utólag készítettek el. Ezt megtapasztalhatták azok az autósok, akik 2004 nyarán már autópályán kívántak az ország déli részébe eljutni: alagutak és hidak helyét kellett harmadrendű utakon kerülgetniük. Másutt a fél útpálya volt még csak készen, de azt már átadták a forgalomnak.
 |
 |
|
TÖRVÉNYES HÁTTÉR. Magyarországon 2003 óta a sztrádatörvény rögzíti, hogy hol és mekkora szakaszokkal kell a gyorsforgalmi úthálózatnak bővülnie. Az első, 2007 végéig tartó etapban összesen 704 kilométernyi autópályát kell elkészíteni. Ebben a ciklusban a legjelentősebb fejlesztések közé tartozik az M5-ösnek az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. által építendő 49 kilométernyi, Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza, illetve az M6-osnak az érdi tető és Dunaújváros közötti első, 59 kilométeres szelvénye. A sztrádatörvény nem illeszkedik a választási ciklusokhoz, így remek lehetőséget ad a számháborúzásra, hiszen sohasem lehet világosan látni, hogy a választási kampányban elhangzó számok hogy jönnek ki. A törvény mindenesetre kimondja, hogy az autópálya-építés közügy, s bizonyos pontokon egyszerűsítette az engedélyeztetést is. A jogszabály életbe lépése óta az NA Rt. feleannyi időt kell, hogy az előkészítésre fordítson, mint korábban.
