Elsőéves joghallgatóként G. Gábor az ELTE történelem szakára jelentkezett; párhuzamosan szeretné elvégezni a két egyetemet. Ő különösebben nem izgul, mint mondja, addig próbálkozik, amíg sikerrel nem jár. A jogi kari vizsgák nem könnyűek, s csak azért mert nekifutni vizsgaidőszakban a májusi emelt szintű történelem érettséginek, mert már 33 százalékos teljesítmény esetén is járna neki plusz 7 pont. Múlt év decemberében, amikor olvasta a felvételi tájékoztatóban ezt a passzust, alig akart hinni a szemének. Felbuzdulva, hogy az életben még egyszer nem lesz ilyen előnye, beadta a jelentkezését; 62 százalékos teljesítményt ért el, s a 2004-es ötös történelem érettségivel és a felsőfokú nyelvvizsgával 134 pontot szerzett. Tavaly ilyenkor ugrált volna örömében, s biztos bejutónak számított volna, most azonban, mivel 144-re emelkedett a megszerezhető maximális pontszám, csak azok érezhetik magukat biztonságban, akik 140 pont felett teljesítettek. Vagy még azok sem.
Budapesti érettségizők. Az idén vizsgázók hátrányba kerültek?
ESÉLYKÜLÖNBSÉGEK. Számos népszerű szakon ugyanis sok a maximumpontos jelentkező. Ennek egyfelől az az oka, hogy – mint Klinghammer István, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke fogalmazott – az idei érettségi vizsga nem volt „istráng szaggatóan” nehéz. Másfelől az, hogy a korábban érettségizettek éltek az új szabályok nyújtotta kedvező lehetőséggel. Felmérések szerint a meghirdetett, államilag finanszírozott helyek számát többszörösen fel lehetne tölteni a 2004-ben, vagy korábban maturáltakkal. Egy, a Figyelő birtokába jutott táblázat is ezt támasztja alá. A Debreceni Tudományegyetem általános orvosi karára a meghirdetett 200 helyre 263, a pszichológia szak 34 helyére 134, az ELTE bölcsészkar történelem szakának 116 helyére 136, a Pécsi Orvosi Egyetem általános orvosi karának 180 helyére 323, a Budapesti Gazdasági Főiskola idegenforgalom-szálloda szakának 152 helyére 182 korábban érettségizett jelentkezett. Ezeken a karokon nem lehet tudni, hogy az idén érettségizettek milyen esélyekkel rúgnak labdába. Két számítási szisztéma él ugyanis egymás mellett: a korábban érettségizettek ötös osztályzata automatikusan 100 százaléknak számít, az idén végzetteknél viszont már százalékosan is mérik a teljesítményt. Így meglehet, hogy az ötös csak 85 százalékot ér. További különbség, hogy a korábban érettségizettek már relatíve „szerény produkció”, a szintemelő vizsga 33 százalékos teljesítésekor megkapták a plusz 7 pontot. Az idén maturáltaknak azonban 90 százalék, vagy a feletti teljesítmény esetén járt a 7 bónuszpont.
A rendszer e részrehajló elemei már hónapok óta ismertek, ezért fordult a Városmajori Gimnázium egyik végzős osztályának szülői közössége az Alkotmánybírósághoz (AB), azt kérve, hogy semmisítsék meg a felvételi pontszámításra vonatkozó kormányhatározatot. Az AB azonban a múlt héten elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy a kritizált megoldás nem sérti az alkotmányban írt jogegyenlőséget, legfeljebb – mint Bihari Mihály érvelt – „esélyegyenlőtlenség forrása lehet”. Utóbbira tekintettel írta elő a testület az Oktatási Minisztériumnak, hogy december végéig orvosolja a helyzetet. Az AB elutasító döntésében egyébként az a körülmény is szerepet játszott, hogy anarchikus állapotokat idézett volna elő, ha a felvételi eljárás kellős közepén hatályon kívül helyezik a szabályokat. A döntés – néhány héttel az érettségi tételek idő előtti nyilvánosságra kerülése miatt kirobbant botrány után – egyértelműen az Oktatási Minisztériumnak kedvezett. Bár a viharfelhők ezzel még nem ültek el a tárca felett – ugyanis az interneten arról lehet olvasni, hogy az eltérő pontszámítás miatt a felsőoktatásból kimaradó diákok tömegesen perelhetik be a szaktárcát az alkotmányban biztosított esélyegyenlőségi elvek sérülése miatt -, újabb botrány egyelőre nem tört ki. Sőt, hogy erre ne is kerüljön sor, a minisztérium korrekciót ígér, melynek értelmében ahol indokolt, a meglévő keretszámon belüli átcsoportosítással javítják az idén érettségizettek arányát.
MOZGÁSTÉR. Az államilag finanszírozott 62 ezres keretszám azonban információink szerint nem fog bővülni. Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsadói Testület elnöke úgy véli, a keretszámon belül van elég mozgástér: számos karon és szakon ugyanis nincs elég jelentkező. Szükség esetén a felsőfokú szakképzés 11 ezres keretszámából is lehet helyeket „átvinni.” A Figyelő úgy értesült, hogy azokon a szakokon, ahol sok a maximumpontos jelentkező, a diákoknak felajánlják a térítéses képzésen való részvételt. Erre vonatkozó információt kaptunk például a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának dékáni hivatalától is. A tandíjas férőhelyek megemelésére egyébként az intézmények saját hatáskörben jogosultak.
Kérdés, ha egy szakon a meghirdetett helyeket messze meghaladó számú jelentkező ért el maximum pontot, miként dönthető el igazságosan, hogy például 80 azonos teljesítményt produkáló diák közül ki az, aki belefér az államilag finanszírozott 60 fős keretbe, s kinek ajánlják fel a térítéses képzést. „Nem bírálhatjuk felül a rendszert, ugyanakkor mégis valamilyen méltányos megoldást kell találnunk”- hangsúlyozta Klinghammer István. Az ELTE úgy döntött: annak érdekében, hogy elejét vegyék a társadalmi haragnak, minden diákot felvesznek, aki teljesítette a felvételihez szükséges állami követelményszintet, s majd az évközi vizsgák, szemináriumi eredmények és zárthelyi dolgozatok alapján szűrik ki a gyengébb képességűeket. Ám ebben az esetben is nehéz hónapok várnak az intézményekre, az oktatói és infrastrukturális kapacitások ugyanis korlátozottak: a megnövekedett elsőéves hallgatói létszámhoz nem tudnak egyik napról a másikra több szaktárgyi oktatót és előadótermet „varázsolni.”
A kaotikus állapotok jövőbeni kivédése érdekében Klinghammer István a felvételi szabályok módosításakor azt fogja javasolni, hogy nyugati egyetemek, köztük a heidelbergi mintájára, idehaza is kapjanak beleszólási jogosultságot az intézmények, s leendő hallgatóik 60 százalékát maguk választhassák ki. A Felsőoktatási és Tudományos Tanácsadói Testület a tapasztalatok birtokában ősszel foglalkozik a kérdéssel. Bazsa György azon a véleményen van, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez egységesen meg kell követelni az emelt szintű érettségit.
