Az MNB negyedéves jelentéséből kiderült, hogy a leggyakrabban hamisított címlet az 1000 forintos, amely az összes hamisítvány 62 százalékát adja. A forintbankjegyeket nyomdai úton továbbra sem hamisítják, a szakértők elé került valamennyi hamisítványt irodai sokszorosító eszközzel (színes fénymásolóval, nyomtatóval) állították elő.
A hamisítás mértéke a készpénzforgalom biztonságát nem veszélyezteti – hangsúlyozza a jelentés. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a valutahamisítási esetek száma és a lefoglalt hamisítványok darabszáma enyhén csökkent.
Az euró hamisításának mértéke, bár kis mértékben emelkedett, a jelentés szerint összességében továbbra sem jelentős, 2005 első félévében mindössze 387 darab (az MNB tavalyi jelentése szerint 2004 első félévében 268 darab) euróhamisítványt vizsgáltak a jegybank szakértői. A hamis valuták 55 százaléka euró, 31 százaléka dollár, 14 százaléka egyéb valuta volt.
A jelentés szerint az első félévben az uniós csatlakozás kapcsán létrehozott Nemzeti Készpénzszakértői Központ tevékenységének középpontjában a készpénzhamisítás elleni hatékony, koordinált nemzeti szintű fellépést biztosító intézmények kialakításának előkészítése állt.
Az idén januártól él a teljes körű kapcsolódás az Európai Központi Bank (EKB) hamisítványfigyelő rendszeréhez, a CMS-hez (Counterfeit Monitoring System), így Magyarország is aktív résztvevője lett az euró hamisításának megelőzését, felderítését és visszaszorítását célzó intézményrendszernek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
