Nem féltem az államháztartási hiányt; elég nagy ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni – idézte a héten egy ellenzéki politikus Ronald Reagant. A magyar kormány az elmúlt években mintha hasonló elveket vallott volna, bár a retorika szintjén kétségtelenül érvényesült a kincstári optimizmus. Az Európai Bizottság a túlzott deficiteljárás alá vont Magyarország által megküldött intézkedési csomagra a jelek szerint diplomatikus választ ad: nem lesz gond, ha megcsináljátok. A brüsszeli bürokraták egyelőre nem hánytorgatják fel a sorozatosan elvétett hiánycélokat, s valószínűleg csak óvatosan adnak majd hangot meglepetésüknek a jövő évi költségvetésre váratlanul rázúduló adócsomag miatt.
A kormány az idén 3,6 százalékos GDP-arányos hiányt tűzött ki célul, a konvergencia-program szerint ennek jövőre 2,9 százalékra kellene csökkennie. A deficitcélra a GDP oldaláról is veszély leselkedik; az Európai Bizottság – összhangban egyébként a piac várakozásaival – túlzónak tartja az idei évre várt 3,9 százalékos gazdasági növekedést.
 |
 |
|
Az államháztartás idei hiánya – az önkormányzatok nélkül számolva – június végén csaknem 990 milliárd forint volt, az éves előirányzat 97 százaléka, pénzforgalmi szemléletben a GDP 4,4 százaléka. A helyzet azonban nem annyira előnytelen, mint gondolhatnánk. A magán-nyugdíjpénztárak beszámítása ugyanis 0,5 százalékpontot, az uniós módszertan pedig további 0,8 százalékpontot farag le a hiányból. Ez utóbbi a tavalyi áfa-visszatartások 127 milliárdos idei kifizetésének, valamint a faktorált mezőgazdasági támogatások elszámolásának a hatása. Sajnálatos módon azonban a kormánynak nem a GDP-arányos deficitet, hanem a pénzforgalmi hiányt kell finanszíroznia. Ezért – és az elszámolással kapcsolatos bizonytalanságok miatt – van az, hogy a piac elsősorban a pénzforgalmi szemléletű mutatót figyeli. A január-júniusi időszakot vizsgálva 2000 és 2003 között átlagosan az éves hiánycél 43 százaléka „jött össze”; ez tavaly már 81 százalékra szaladt fel, az idén pedig megközelítette a 100-at.
Elemzői becslések szerint ahhoz, hogy a kormány jövőre képes legyen teljesíteni ígéretét a fél százalékpontos hiánycsökkentésre, 300-400 milliárd forintos megtakarításra lenne szükség. Ez pedig nagyjából a duplája a kabinet által tervezettnek.
