Trend a plázásodás
Dénes Attila úgy látja, hogy az a fajta centralizáció, amely például a ruházati boltok esetében lezajlott, azaz a butikok a plázákba költöztek, most a személygépkocsik kiskereskedelmi piacán folytatódik. Szerinte nem feltétlenül a pláza egyes autószalonjai versenyeznek egymással, hanem inkább az a kérdés merül fel a kereskedőkben: kint vagyok, vagy bent vagyok a plázában?
A tanácsadó szerint az egyetlen márkát árusító kisebb kereskedések alacsonyabb volumenű értékesítéseik miatt veszélybe kerülhetnek, a kiút számukra a specializáció lehet. Azonban úgy látja, nem törvényszerű, hogy aki beköltözik a plázába, az más helyszínen lévő telephelyét feladja. Csiki-Bege ugyanakkor úgy véli, bár az autóplázák növelik az ügyfélkomfortot , ám a kisebb kereskedések is versenyben maradhatnak.
Miközben Magyarországon egyes felmérések szerint idén csökkent az autóeladások száma, úgy tűnik a kereskedők közül csak kevesen tudnak élni a lehetőséggel, hogy egy helyen több autómárkát is értékesíthetnek, és így nagyobb szeletet szakítsanak ki az egyre zsugorodó tortából. Az országban eddig mindössze két, a csökkenő keresletet megfogni hivatott, s a vásárlóknak alternatív időtöltést is nyújtó autópláza nyitotta meg kapuit. A harmadik, pedig csak 2006-tól fogad vásárlókat.
A plázák koncepciói eltérnek egymástól. Így van, ahol az autózáshoz nem, vagy alig kapcsolódó tevékenységek is megjelennek, míg máshol az autózáshoz kapcsolódó üzletek mellett csupán a felfrissülést szolgáló, klasszikus plázafunkciókra – például kávézókra – találunk példát. De eltérés van az értékesítés koncepciójában is, ugyanis helyenként a bevásárlóközpontokban megszokott módon minden üzletben más kereskedő értékesít. Itt csak ernyőszerv a pláza, míg máshol csak egy kereskedő árulja portékáit.
Az első
Magyarország első ilyen jellegű létesítménye a 2004 októberében nyitott Győr Autópláza, amely közel 1 milliárd forintos beruházással valósult meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a több márkát is értékesítő központ többek szerint nem nevezhető klasszikus plázának. Az építtető Pap Géza, a Peugeot Lux márkakereskedés ügyvezető igazgatója közel tíz éve nyitotta első autókereskedését a városban. Jelenleg a Peugeot mellett a Seat, a KIA, az Opel, a Fiat, a Citroen és a Chevrolet márkakereskedői bérelnek területet. A Peugeot robogók mellett Aprila, Ducati és KTM motorkerékpárokat is értékesítenek. A létesítményben kávéház, biztosítóiroda, valamint autós-motoros felszereléseket árusító bolt is működik.
A második
Idén áprilisban nyitotta kapuit Budapest első autóplázája, a békásmegyeri Csiki-Bege Autópláza Kft., s tulajdonosa egyértelmű sikerként ítéli meg az eddigi működést. Elégedett azzal az eredménnyel, amit egy értékesítési problémákkal küszködő piacon ért el a cég – nyilatkozta Csiki-Bege Lajos, a plázát építtető és üzemeltető Csiki-Bege Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa. Bár pozitív visszajelzést kaptak eddig a létesítménnyel kapcsolatban, az ügyvezető mégis úgy véli, hogy az embereknek még hozzá kell szokniuk az autóplázákhoz; ez is magyarázza, hogy a forgalom zömét eddig a meglévő ügyfélbázis generálta.
A 18,5 ezer négyzetméter összterületű Csiki-Bege Plázában 6 autó és 11 motorkerékpár márka mellett autós és motoros felszereléseket árusító üzlet is üzemel. Augusztus-szeptember környékén megnyílik az elsősorban motoros látogatók érdeklődésére számot tartó bowling-központ és pub, valamint egy wellness- és egészségközpont is – mondta Csiki-Bege. Ezenkívül konferenciaterem, bankfiók, biztosítási és ingatlaniroda is helyet kap az épületben.
Csiki-Bege korábban elmondta, hogy a teljes beruházás 3 milliárd forintba került, ebből 25 százalék önerő volt, a fennmaradó összeget banki hitelből fedezték. A cégvezető 7-8 éves megtérüléssel számol, de ezt a piaci folyamatok jelentősen befolyásolhatják. A tulajdonos úgy látja: a pláza megnyitása azért is jó ötlet volt, mert így kellőképpen ki tudják használni a forgalmas helyen fekvő békásmegyeri ingatlant.
Jövőre még egy?
Kissé eltérő koncepciót követ a jövőre nyíló Európa AutóPláza. Az autók mellett csak az autózással összefüggő egyéb szolgáltatások kapnak helyet a plázában – nyilatkozta Dénes Attila az M3-as autópálya budapesti kivezetőszakasza mellett az EurópaAutóPlázát építő Autópláza Rt. stratégiai és marketing konzultációs tanácsadója. Autós és motoros kiegészítőket és felszereléseket árusító boltok, autófinanszírozással, biztosítással foglalkozó fiókok, valamint egy okmányiroda is helyet kapnak a létesítményben, de az autózáshoz egyáltalán nem kapcsolódó szolgáltatási egységeket nem terveznek – magyarázza Dénes.
Megjelennek azonban a klasszikus pláza kiegészítő funkciók, például kávézók és éttermek. A szolgáltató egységek csak az autószalonok nyitvatartási ideje alatt üzemelnek, azaz nem a kiegészítő tevékenységre helyezik a hangsúlyt. A koncepció lényege, hogy a potenciális vevőknek a legnagyobb választékot nyújthassák, egy különleges környezetben – fogalmazott Dénes. A tanácsadó úgy látja, hogy a kapcsolódó létesítmények önmagukban is vonzanak majd látogatókat, de inkább arra számítanak, hogy az autóvásárlók térnek be a különböző szolgáltatási egységekbe.
A körülbelül 5 milliárd forintos beruházással készülő Európa AutóPlázában 30 autómárka és hat motorkerékpár-gyártó termékei közül válogathatnak a betérők. Csak az Európában, kis darabszámban értékesített luxusmárkákat nem forgalmazzák – mondta Dénes. A plázán belül a márkák többségét független kereskedések forgalmaznák. A tervek szerint a komplexum 2006 közepén készül el. A 24 ezer négyzetméteres létesítményben 12 ezer négyzetméternyi eladótér áll rendelkezésre, 8 ezer négyzetmétert a 92 állásos szerviznek, 4 ezer négyzetmétert pedig egyéb célokra tartanak fenn. A beruházás tervezett megtérülése 7 év, évente 12 ezer autó értékesítését tervezik. A főtevékenység árbevétele meghaladja az évi 40 milliárd forintot. A beruházást önerőből és banki hitelből finanszírozzák.
