Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 5-én megbeszélést folytatott Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde elnökével. A találkozón a tőzsde elnöke azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az árfolyamnyereség-adó 2007-re tervezett bevezetése csupán akkor fogadható el a tőzsde és a piac számára, amennyiben egy évvel korábban, vagyis 2006. január 1-jei hatállyal a kormány egy átfogó piacélénkítő intézkedés-sorozatot léptet életbe.
Ezzel kapcsolatban a tőzsde elnöke a miniszterelnöknek konkrét javaslatcsomagot adott át, mely négy témakörben jelöli meg azokat a piacélénkítő lépéseket, melyek nemcsak ellensúlyoznák az árfolyamnyereség-adó negatív hatásait, de növekedési pályára is állítanák a hazai tőkepiacot. A Budapesti Értéktőzsde vezetése szerint, javaslataik megvalósításával jövőre végre beindulnának a régen várt tőzsdei bevezetések. Ráadásul érvényesülne mind lakossági, mind pedig nyugdíjpénztári szinten a hosszú távú szemlélet, ami segítené a megtakarítások hatékonyabb elosztását, nagyobb részesedést biztosítva ezzel a befektetőknek a tőzsdén jegyzett vállalatok sikereiből és az árfolyamok emelkedéséből.
Júliusban válasz, szeptemberben döntés
A miniszterelnök és a tőzsde elnöke megállapodott továbbá arról is, hogy július 31-ig a kormányfő írásban reagál majd a tőzsde javaslataira. Ezt követően, augusztus 1. és 31. között a Budapesti Értéktőzsde és a kormány szakemberei a javaslat alapján közösen dolgozzák majd ki a megvalósítás részleteit. Ezek alapján szeptemberben, a kialakult álláspontok ismeretében, végső megállapodásra jutnak majd az árfolyamnyereség-adó sorsát és a tőzsde javaslatait illetően.
Mi lenne elfogadható?
A Szalay-Berzeviczy Attila által a miniszterelnöknek átadott javaslatcsomag első fontos kitétele értelmében, a BÉT csak abban az esetben támogatja az árfolyamnyereség-adót, ha a megvalósítás két lépcsőben történik, 2007-ben 5, 2008-ban 10 százalékos levonás formájában.
További feltételként a tőzsdeelnök kikötötte, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetésével egyidőben kell kivetni a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra a kamat-, illetve hozamadót is, a tőzsdei adókkal azonos mértékben(nincsen diszkrimináció). A kollektív befektetési formákon (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosító) elért nyereségre ez az adó továbbra sem lehet érvényes – tartalmazza a BÉT javaslata.
További technikai részletként megfogalmazódott, hogy évente egyszer kelljen megfizetni az árfolyamnyereség-adót az szja-bevallási dokumentum részeként, az értékpapír forgalmazó cégektől kapott év végi igazolás alapján. A költségeket és a veszteségeket figyelembe véve az árfolyamnyereség-adót a nettó éves nyereség után kelljen megfizetni. Ha az év végi nettó eredmény veszteséget mutat, akkor az elhatárolható a következő évre.
Ezen túlmenően csak az évi 1,5 millió forint feletti tiszta nyereség lenne adóköteles (az éves összesített árfolyamnyereségnek csak a személyi jövedelemadó tábla mindenkori legmagasabb kulcsának értékhatárát meghaladó része adóköteles) – a tőzsde javaslata szerint. A tőzsdei társaságok által fizetett osztalékot terhelő adókulcsot pedig harmonizálni kellene az árfolyamnyereség-adókulccsal.
Negyedik nyugdíjpillérrel, állami támogatással
Az adónem ilyen formában történő elfogadásához piacélénkítő lépéseket lát szükségesnek Szalay-Berzeviczy Attila. Alapvetően négy terület, a kereslet, a kínálat, a pénzügyi és befektetési kultúra szorul élénkítésre, fejlesztésre.
A keresletet a tőzsdeelnök szerint elsősorban a nyugdíj-előtakarékossági számla (az úgynevezett negyedik nyugdíjpillér) révén lehetne élénkíteni, bevezetésére 2006. január 1-jétől lenne szükség. Az ehhez kapcsolódó állami támogatás az évi befektetett állomány 30 százaléka, maximum 100 000 forint, vagy maximum 150 000 forint lenne, amennyiben az éves átlagos számlaállomány 70 százaléka részvénybe vagy részvény alapú befektetési jegybe van befektetve. A nyugdíjelőtakarékossági számlára a kollektív befektetési formákra vonatkozó adószabályozás lenne érvényes.
További feltételként be kell vezetni a nyugdíjpénztárak egységes, 5 éves (súlyozott) hozamjelentési kötelezettségét 2006. január 1-jétől.
Ezen kívül a három évnél hosszabb ideig történő egyéni részvénytartás árfolyamnyereség-adómentességet kell, hogy élvezzen.
Költségvetési támogatás a bevezetésekhez
A kínálatélénkítés érdekében 2005 szeptemberében hivatalosan is meg kell hirdetni az idei költségvetésben is szereplő 100 millió forintos tőzsdei bevezetési támogatást, melyet 2005. december 31-ig vehetnek igénybe a tőzsdei bevezetésüket kezdeményező magyar vállalatok.
Az 5 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok 6, az 5 és 20 milliárd forint kapitalizáció közötti társaságok pedig 3 százalékos társaságiadó-kedvezményben részesülnének a bevezetéstől számított 3 évig, 2006. január 1-jétől. A 20 milliárd forint kapitalizáció alatti társaságok részvényeibe való befektetés árfolyamnyereség-adómentességet élvezne.
Szintén a kínálat erősítését szolgálná, ha a kormány előnyben részesítené a tőzsdén keresztüli privatizációt.
Legyen érettségi tétel a tőzsdeismeret
A pénzügyi és befektetői kultúra fejlesztése érdekében a BÉT azt is szorgalmazza, hogy az általa és az Öngondoskodás Alapítvány által kidolgozott magyar-angol nyelvű, internet alapú oktatási programot (alap pénzügyi és tőzsdeismeretek tantárgyként) bevezessék a középiskolákban a 2005/2006-os tanévtől, és érettségi követelményként kérjék számon.
Továbbá induljon el már 2005 szeptemberétől egy közös, szemléletformáló sajtókampány az Öngondoskodás Alapítvány keretein belül, kormányzati részvétellel a befektetések, öngondoskodás, nyugdíj-előtakarékosság témájában – áll a tőzsdeelnök javaslatai között.
