Olvassa el!
A GKI részletes prognózisának főbb számait itt megnézheti, a többi kutatóintézet előrejelzését pedig itt találja.
Áprilisban csaknem 9 százalékkal bővült az ipari, 20 százalékkal az építőipari termelés volumene. Az iparon belül különösen gyorsan fejlődött a híradástechnikai és járműgyártó ágazat. Jelentősen csökkent viszont a textil- és az élelmiszeripar termelése. Az építőiparon belül áprilisban is döntően az autópálya-építéssel összefüggő tevékenységek bővültek.
Az export gyorsabban nő
Az első négy hónapban az ipar exportja 5,1 százalékkal, belföldi értékesítése 3,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A kivitelen belül a fogyasztási cikkek eladása, a belföldi értékesítésen belül a beruházási javak és továbbfelhasználásra termelő ágazatok tevékenysége bővült jelentősen. Az export és belföldi értékesítés közötti olló a szokásosnál sokkal kisebb.
A teljes külkereskedelmi termékforgalmon belül az export sokkal, csaknem 7 százalékponttal gyorsabban bővült, mint az import. Ebben a konjunktúra lanyhulása mellett a kiskereskedelmi forgalom lassulásának – a személygépkocsi-forgalom első négyhavi csökkenésének – is szerepe volt.
Magas a munkanélküliség
A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 1,4 százalékponttal, 7,2 százalékra emelkedett, s hónapok óta stagnál, miközben szezonálisan némi mérséklődés lenne indokolt. Az év hátralevő részében némi csökkenés valószínű, azonban az utolsó negyedévi 6,8 százalékos éves átlag így is magasabb lesz a tavalyi 6,3 százaléknál, bár továbbra is jobb az EU átlagánál.
Áprilisban a versenyszektorban dolgozók bruttó keresete 6,4, a költségvetési szektorban alkalmazottaké 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év egészében a versenyszférában 7 százalékos, a költségvetési területen 9,5-10 százalékos emelkedés várható. (Ez utóbbi a tavalyról az idei évre áttolt 13. havi bérek kifizetését figyelmen kívül hagyva 8 százalék körül lesz.) Idén a reálkeresetek 5 százalékkal bővülnek.
Az infláció stagnál
Az infláció az év eleji nagy csökkenés után némi hullámzás mellett stagnál. Éves átlagban 3,8 százalék körüli áremelkedés várható. A márciusban rendkívül erős forint átmenetileg mintegy 5 százalékkal gyengült, júniusban azonban ismét jelentősen erősödött. A jegybanki alapkamat júniusban 7 százalékra csökkent, az év során további, 0,5 százalékos kamatcsökkentés valószínű.
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya kissé javult, főleg az áruforgalmi deficit csökkent. Nőtt a beáramló külföldi működőtőke, de a magyar tőkeexport is.
