A kamatadó megalapozott
Az árfolyamnyereség-adót inkább károsnak, a kamatadót jobban védhetőnek tartják a FigyelőNet által megkérdezett elemzők. Az előbbi még inkább visszafogná az egyébként is alacsony lakossági megtakarítási kedvet, az utóbbira viszont megérettek a feltételek. A tőzsdei ügyletek megsarcolásánál sokkal szélesebb tömegeket sújtó adóforma sok más országban elfogadott, olyan környezetben, ahol az infláció alacsony és stabil. Márpedig nálunk egyre alacsonyabb és stabilabb, ráadásul egy korábbi elvi megállapodás értelmében, 5 százalék alatti inflációs ráta mellett, nálunk is elkerülhetetlen a kamatadó bevezetése.
Ami eddig is bizonytalan volt, az most még bizonytalanabb lett, amiben eddig kételkedtek, abban most még többen kételkednek – legalábbis ez érzékelhető a forint- és kötvénypiacon azután, hogy a kormányfő bejelentette 13 újabb lépését. Ugyan nem drámaian, de kis mértékben gyengült a forint, és a bejelentés óta emelkedik az állampapírok hozamszintje, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők több negatívumot, mint pozitívumot látnak az intézkedésekben, amit népszerűség-hajhászó lépésként értékelnek.
A FigyelőNetnek nyilatkozó politológusok szerint ugyanakkor az is kérdéses, hogy politikailag mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket az „adóreform”, mindenesetre makroszempontból számos kockázat és bizonytalansági tényező felerősödésétől tart a piac.
Költségvetési deficit
A legnagyobb probléma abban rejlik, hogy a tervezett intézkedéseknek csak az egyik oldala látszik: az, amelyik a bevételek csökkenésére vonatkozik, ám ennek ellentételezésére Veres János pénzügyminiszter kedden tartott sajtótájékoztatója sem világított rá. 2006-ban ugyanis az áfabevételekből hiányzó 300 milliárdot, a megemelt minibálbérből befolyó többletjárulék és -adóbevételek mérséklik ugyan, de még mindig 194 milliárd forinttal rövidül meg az államkassza; a kiadási oldalon ezek a változások egyelőre nem láthatók.
A pénzügyi tárca hivatalos kommunikációja szerint „a számításokat elvégezték, és a tervezett intézkedések makroszinten biztosítják a szükséges elvonási szintet”, ám az elemzők most már szinte biztosak abban, hogy erős kozmetikázásra lesz szükség ahhoz, hogy teljesüljenek a deficitcélok.
Hitelességi deficit
Hazai és nemzetközi elemzők többsége eddig is erősen kételkedett a kormány által jövőre előre jelzett 4,1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tarthatóságában, a mostani bejelentések hallatán viszont nemcsak a deficitcél számszerű túllépésétől tartanak, hanem a hitelességi deficit növekedésétől is – hangsúlyozta Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője.
Eurós veszély
A tét persze nem pusztán a jövő évi büdzsé, hanem az egész konvergenciafolyamat, és az euró 2010-es céldátumának tarthatósága. Ennek kulcsa a 2006-2007-2008-as költségvetés lesz – véli Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője – ezen időszak végére kell teljesíteni a maastrichti kritériumokban foglalt 3 százalékos deficitcélt, és ekkor dől el, hogy késik-e az európai valuta bevezetése. (A piaci várakozások szerint legalább egy évvel fog, 2011-re).
Politikai kockázat
A 13 lépésben bejelentett adómódosítások között olyanok is vannak, amelyek nem nélkülözik a poltikai felhangokat sem – teszi hozzá Pintér András -, ilyen a minimálbér emelése, és különösen a luxusadó ötlete. Szűk egy évvel a parlamenti választások előtt az ilyesfajta intézkedések az elemző szerint viszont azt vetítik előre, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben, mégiscsak választási költségvetés lesz a jövő évi. Ez pedig tovább fokozza a már említett rizikófaktorokat.
