A keddi elsőfokú ítélet ugyanis érvénytelenítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a páratlan római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból feltárt, tehát a továbbiakban akár “azonnal bedarálható” területnek nyilvánította. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a művelődési tárca között folyó perbe a bányát szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is bekapcsolódjon.
A művelődési minisztérium 2004 januárjában vonta ki az Európában páratlan római kori leleteket rejtő Kirnyik-hegyet a régészeti védettség alól. A döntést azonban az Alburnus Maior bíróságon megtámadta.
A verespatakiak az idén januárban azt kérték az ítélőtáblától, hogy a bírósági döntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi határozat végrehajtását. A bíróság a keresetet jóváhagyta, az RMGC pedig leállította a munkálatokat. A mostani ítélőtáblai döntés ugyan nem jogerős, de szakértők szerint egy esetleges fellebbezést követően sem valószínű, hogy az elsőfokúval ellentétes döntés szülessék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
