Kisbefektetői aggályok
Kifejezetten kisbefektető-ellenesnek tartja az új törvény néhány pontját Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke. A FigyelőNetnek nyiltakozva kifejtette, hogy a legnagyobb problémát a tájékoztatási kötelezettségek „modernizálása” jelenti. A módosított jogszabály ugyanis megszünteti a központi közzététel intézményét, és miközben előnyben részesíti az elektronikus közzétételt, a tőzsdei kibocsátóknak választási lehetőséget ad a tekintetben, hogy hol és milyen formában tájékoztatják a befektetőket. Ezzel kapcsolatban Dióslaki Gábor véleménye szerint sokkal nehezebben lesznek hozzáférhetőek a befektetőket érintő anyagok, és aki igazán naprakész szeretne lenni, annak naponta 200 cég honlapját kellene áttekintenie. Ezen túlmenően problémát jelent majd, hogy egyes esetekben – amikor több uniós országban egyszerre történik meg egy adott kibocsátás -, nem lesz kötelező magyar nyelvű kibocsátási tájékoztatót készíteniük a társaságoknak. Csak a rövidített, úgynevezett összefoglalót kell majd magyarul megjelentetniük, amely, a Tebész elnöke szerint, nem elegendő a befektetési döntés meghozatalához.
A bennfentes kereskedelem szigorítását Dióslaki Gábor is üdvözli, ám aggályosnak tartja, hogy akár egy közgyűlésen elhangzott információ alapján is lehessen büntetőeljárást kezdeményezni. A tulajdonosi jogaikat aktívan gyakorló – de legalábbis közgyűlésre járó – részvényesek így jelentős hátrányba kerülhetnek passzív befektető-társaikkal szemben – teszi hozzá a szakember.
Több kisebb és néhány nagyobb jelentőségű ponton változott, illetve egészült ki a legutóbb 2003-ban módosított tőkepiaci törvény (tpt), melynek ismételt átszabását az azóta megalkotott EU-direktívák és néhány tapasztalati probléma indokolt. A két legfontosabb változás a kibocsátó cégek tájékoztatási és közzétételi kötelezettségét, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció kezelését illeti.
Az Országgyűlés 186 igennel, 138 nem szavazat és 2 tartózkodás ellenében elfogadta a Pénzügyminisztérium által beterjesztett törvényjavaslatot. Az új tpt 2005. július 1-jén lép hatályba. A képviselők szükségesnek tartották a sürgősségi kihirdetést, így az új jogszabály hivatalos szövege várhatóan 5 napon belül jelenik meg a Magyar Közlönyben – tudtuk meg a Parlament sajtóosztályán.
Tiltott gyümölcsök
Az új törvény a korábbinál szigorúbban lép fel a bennfentes információkkal visszaélő, illetve piaci manipulációra hajló befektetőkkel szemben. A javaslatokat előterjesztő pénzügyi tárca szerint ugyanis a tőkepiaci folyamatokban kiemelten fontos az információk nyilvánossága, illetve, hogy minden befektető azonos feltételekkel tudjon dönteni egy befetetésről, vagy éppen annak felszámolásáról.
Az új tpt – az uniós szabályokkal összhangban – kiterjeszti a bennfentes kereskedelem, illetve a piaci befolyásolás fogalmát, kimondva az utóbbi kettő tilalmát. Részletesen szabályozza a bennfentes kereskedelem, a bennfentes személy és a bennfentes információ fogalmát, szabályozza többek között azt, hogy a kibocsátó cégek vezetőinek mikor tilos üzletet kötniük (például gyorsjelentések publikálását megelőzően 15-30 napon belül, rendkívüli közzéteételeket megelőző 3 napban).
Piacbefolyásolásnak olyan ügylet minősül, amely “hamis vagy félrevezető jelzéseket ad vagy adhat az adott pénzügyi eszköz keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról”, avagy az áfolyamot “mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti”. Piacbefolyásolásnak számít a törvény értelmében az is, ha valaki hamis információt közöl vagy terjeszt, akkor, ha az információ hamis voltának tudatában volt, “vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie”.
A jogszabály szigorúan előírja a felügyelet felé teljesítendő bejelentési kötelezettségeket, és bővíti a jogosulatlanul végzett tevékenységek esetében alkalmazható felügyeleti eljárási intézkedési lehetőségeket.
Egyszerűbb a kibocsátás
Változnak az értékpapírok kibocsátására vonatkozó szabályok is. A Pénzügyminisztérium szerint a módosításokkal lehetővé válik, hogy az engedélyezés után, a 12 hónapos érvényesség idején, az értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, szabályozott piacra bevezethető legyen, és egyszerűsödnek a zárt körű forgalomba hozatal szabályai is. Nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és csak utólagos bejelentési kötelezettséghez kötik, hogy a zártkörűség feltételeinek való megfelelést a felügyelet ellenőrizhesse.
A nyilvános forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra való bevezetés pedig akár egy lépésben is megtörténhet, és a bevezetéshez nem lesz kötelező forgalmazót igénybe venni. Nem lesz kötelező a forgalmazó és a kibocsátó egyetemleges felelősségvállalása sem, azt azonban fel kell tüntetni a tájékoztatóban, hogy mely információkért ki vállalja a felelősséget.
Tájékoztatás és közzététel
Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóknál a vonatkozó európai normákat vették alapul – mondta el Katona Tamás, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára még az általános vita megkezdésekor. A pénzügyi tárca szerint a tőkepiacokba vetett bizalom erősítését szolgálja, hogy az értékpapírok kibocsátóit a kibocsátás előtt, majd utána is folyamatosan, tájékoztatási kötelezettség terheli.
A tájékoztató közzététele kapcsán előtérbe kerülnek az elektronikus formák. A felügyelet honlapján a befektetők figyelemmel kísérhetik majd, hogy hol található a kibocsátók tájékoztatója, a jövőben ugyanis a társaságok választhatnak, hogy egy országos napilapban, a honlapjukon vagy máshol teszik hozzáférhetővé a prospektust.
További változás, hogy a jövőben nem minden esetben kell magyar nyelven is tájékoztatót készíteni: ha egy értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak, vagy szabályozott piacra bevezetnek, a tájékoztató más nyelven is elkészíthető. Összefoglalót ebben az esetben is kell magyarul készíteni.
Egyebek
A további kisebb módosítások közül említésre érdemes még a tőke- vagy hozamgarancia kérdése. Az új tpt. kimondja, hogy “a portfóliókezelő a tőke megóvására (tőkegarancia), illetve a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) ígéretet tehet. A hozamgarancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.” Ez tehát megszünteti azt a – hazai piacon elvétve előforduló – lehetőséget, hogy egy hozamgaranciát biztosító befektetési alap valóban csak a hozamot garantálja, de a befizetett tőke visszafizetését ne. A garanciát egyébként kétféleképpen nyújthatja az alapkezelő: vagy bankgarancia révén, vagy úgy, hogy maga a befektetési politika nyújt kellő biztosítékot (ahogyan például a piacon igen népszerű garantált alapok működnek).
