A likviditás a kulcs
Továbbra sem a vállalati hírek, hanem sokkal inkább a nemzetközi piaci likviditás szab irányt a hazai részvényeknek. A nemzetközi, dedikált (csak a régiónkban befektető) alapok vélhetően tovább csökkentették a múlt héten a szabad készpénzállományukat, amelyet március-áprilisban képeztek azon félelmükben, hogy jelentős tőkekiáramlásra kell felkészülniük. Ez a folyamat azonban nem volt olyan jelentős, mint amilyen mértékben az alapok akkor eladásba fogtak. Mindenesetre az a kis korrekció jó volt arra, hogy megrázza a piacot és figyelmeztessen a kockázatokra is.
Megroggyantak a sztárok
A zuhanás élén a gyógyszergyári papírok álltak, ami annak tükrében egyáltalán nemokozott meglepetést, hogy a Richter és az Egis volt egyértelműen az elmúlt időszak sztárja. A Richter május eleje óta 20, az Egis pedig 17 százalékkal értékelődött fel. Csak a viszonyítás kedvéért: az adott időszak alatt a BUX 12 százalékot tudott hozni, ami azért egyáltalán nem lebecsülendő.
A múlt hét egyik meglepő alakítása az FHB nevéhez kötődik. A jelzálogpapír az elmúlt tizenkét napból tizet emelkedéssel töltött és a részvényfelaprózás óta közel 10 százalékot száguldott két hét alatt. Ezt a folyamatot magyarázhatnánk a piac jó teljesítményével, csakhogy amikor a BUX szája legörbült, a jelzálogbank papírjai akkor húztak csak bele igazán és pénteken 2,5 százalékkal emelkedtek.
A jelzálogpiacon egyes információk szerint az élénkülés jelei mutatkoznak. Korábban az OTP adott tájékoztatást arról, hogy nagyon erős második félévet vár a lakossági jelzáloghitelezés terén, ugyanis most kezd hatni a keresletre az alacsonyabb forintkamat. A jelenlegi helyzetben kijelenthető, hogy az államilag támogatott jelzáloghitellel nem tud versenyezni semmilyen devizahitel.
Az infláció óvatosságra int
Az előttünk álló hét fő eseménye már a mai nap beköszönt. Délután kettőkor ugyanis a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamat-meghatározó döntése után bejelenti, hogy változtat-e az irányadó kéthetes betét kamatain. A piaci várakozás szerint negyed százalékos csökkentésre lehet számítani, de a korábbi egységesség a múlt heti inflációs adattal némiképp megbomlott. A vártnál kedvezőtlenebb fogyasztói áremelkedés ugyanis óvatosságra intheti a jegybankárokat és esetleg a csökkentés elmaradhat. A további csökkentést szorgalmazók számára azonban erős érv lehet a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz ugyanis folyamatosan erősödve már 248 alatt forog az euró ellenében.
Az inflációs adat egyébként elsősorban az élelmiszeripari ciklus fordulása miatt nem alakult úgy, ahogy az elemzők várták. A piaci konszenzust jelentő 3,4 százalék helyett 3,6 százalékkal emelkedtek az árak az elmúlt 12 hónapban. Mondhatnánk, hogy a piac elcsúszott a krumplihéjon, ugyanis a legjobban emelkedő termékek között a burgonyát és a narancsot találhatjuk.
Egyelőre csak találgatnak, illetve a piacokat járják az elemzők, hogy tartós lehet-e az élelmiszeripari trend fordulása, ugyanis az elkövetkező hónapokban már a magasabb energiaárak is a magasabb infláció irányába mutatnak majd.
Nemzetközi tőzsdék az olaj árnyékában
A nemzetközi piacokon mindeközben a fontolva haladás elvét követik. Nagyon érdekes, hogy a Dow Jones ipari átlag New Yorkban immár közel egy hónapja nem mutatott egy százaléknál nagyobb elmozdulást. Így fordulhatott az elő, hogy ugyan az elmúlt héten kivétel nélkül minden nap egy kicsit felfelé kúszott az index, de így is csak 1 százalékkal emelkedett.
A piac szeme továbbra is az olajárak alakulására szegeződik. A Brent típusú nyersolaj pénteken 4 százalékos emelkedés után 56,88 dollárig emelkedett hordónként, majd hétfőn kora reggel ezt a történelmi csúcsot is megdöntötte. Ez már csak azért sem jelent bíztatást a piac számára, ugyanis az elmúlt 18 hónapban a biztos recept a fejlett piacok esésére az emelkedő olajár és a gyengülő dollár volt. Márpedig a zöldhasú nem volt képes áttörni az euró ellenében az 1,20-as szintet. Egy rövid tesztelés során úgy lepattant erről a szintről, hogy rossz volt nézni és ez a kétségbeesés egészen 1,22-ig repítette az árfolyamot.
 |
 |
|
|
