Gazdaság

Civilek a pályán

Változást hozhat a hazai közéletben, hogy a bal-jobb tengelytől független társadalmi szervezet, a Védegylet jelöltje lett a köztársasági elnök - igaz, pártpolitikai cselezés eredményeképpen.

Eredeti terve szerint Sólyom László a Civilek a Zengőért Mozgalom jelvényével a mellén mondta volna el államfői esküjét a parlamentben – s csak megválasztásának hisztérikus körülményei késztették arra, hogy mégsem viselte a konfliktusos emlékű jelképet. Beszédében egyértelműen leszögezte, hogy civil kötődését tartja fontosnak, s nem kell hálásnak lennie egyetlen politikai erőnek sem; mint mondta: „pártokon kívülálló jelöltként választott meg az Országgyűlés”.

A DUNÁTÓL INDULTAK. A Védegylet 2000-ben, a tiszai ciánszennyezés nyomán „jogos felindulásból” jött létre az egykori Duna-kör, majd Duna Charta tagjaiból. Az Alkotmánybíróság első elnökét a parlamenti pártok figyelmébe ajánló szervezet – amelynek maga Sólyom is alapító tagja – eddigi működése során megtapasztalta: a zöld területek védelmében végrehajtott helyi akcióik többé-kevésbé eredményesek voltak. A Zengőn 2004-ben hatásosan léptek fel: a Greenpeace-szel közös akciósorozat nyomán a védett növényeket veszélyeztető lokátorállomás megépítését a kormány felfüggesztette. Korábban, 2000 tavaszán a Gresham-palota rekonstrukciója során tervezett Roosevelt téri mélygarázs megépítését, illetve a téren lévő öreg fának a fővárosi önkormányzat által engedélyezett kivágását próbálták utcai akcióval megakadályozni, melynek során Lányi András író rendőrségi fogdára került. A demonstráció keretében Karátson Gábor festőművész és író, a szervezet elnöke hozzáláncolta magát a legöregebb fához. S hiába fordult akkor Sólyom László Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, Demszky Gábor főpolgármesterhez és a kanadai nagykövethez, a beruházók a főváros jóváhagyásával a park egy részét eltávolították.


Civilek a pályán 1

VayMárton akcióban. Felfigyeltek rájuk.

Még nagyobb kudarc övezte a Védegylet azon javaslatait, amelyek megvalósításához a parlamenti pártok hathatós segítségére lett volna szükség. A szervezet 2000-ben megbízta Sólyom László egykori alkotmánybírót, hogy alkossa meg a jövő nemzedék országgyűlési biztosának működéséről szóló jogszabálytervezetet. A Fidesz-kormány idején az akkor ellenzéki Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista politikusok terjesztették a törvényjavaslatot a parlament elé – a kétharmados többséget igénylő szavazásra végül nem került sor, mert a terv korábban fennakadt a pártok ellenállásán. (A két MSZP-s politikus egyébként „jobbközép szervezetnek” titulálta a Védegyletet.) Akkor a Védegylet egyik vezetőjének kezdeményezésére több civil szervezet döntött a Jőnek (Jövő Nemzedék Képviselet) megalakításáról, hogy precedens értékű környezetvédelmi ügyekben az el nem fogadott törvénytervezet szellemében legalább egy civil testület eljárjon. Azután hiába jött a kormányváltás: a szocialista-szabad demokrata koalíció sem vitte keresztül a parlamenten az új ombudsman működéséhez szükséges jogszabályt. A Védegylet tehát évek óta a pártokba ütközik.

Másfél éve, 2003 karácsonyán még senki nem gondolta komolyan, hogy egy befolyásos, de szűk értelmiségi bázissal bíró civil szervezet komolyan játszhat a nagypolitika porondján. Akkor fogalmazódott meg, hogy Sólyom Lászlót, a Védegylet – s elődje, a Duna-kör – alapító tagját, az Alkotmánybíróság volt elnökét jelölik köztársasági elnöknek. Később ehhez 110 jeles értelmiségi aláírásával készült ajánlást csatoltak. Korábban is ehhez az eszközhöz folyamodtak: 2003 júniusában a meghibásodott paksi blokknál demonstráló Greenpeace-aktivisták ellen végrehajtott brutális rendőri akció ellen, majd 2004 áprilisában a Zengőre tervezett lokátorállomás ellen tiltakoztak a miniszterelnökhöz írt levélben, amelyet számos, különböző „politikai oldalról jövő” értelmiségi írt alá. Azt tapasztalták, hogy e szellemi „népfrontnak” – amikor a jogállami értékek védelmében egy lapon szerepel például Makovecz Imre és Eörsi István aláírása – hatása van a döntéshozókra. Ennek svungjával indultak neki a köztársaságielnök-jelölésnek – és arattak váratlan sikert.

Noha a társadalom egyre határozottabb érdeklődést mutat a környezetvédelem problémái iránt, s éppen a zöld mozgalom hatására egyre szélesebb kör igényli, hogy a döntéshozásban jelenjen meg az ökológiai felelősség, a magyar politikai közegben eddig egyetlen párt sem vállalta e szemlélet képviseletét. Azt viszont a zöldek utasítanák el, ha bármely jelenleg funkcionáló politikai erő ki akarná sajátítani az ökológiai mozgalmat, mert az szükségszerűen együtt járna a hagyományos politikai ideológiák fölött álló környezetvédelmi gondolat torzulásával. Egyelőre arra törekednek a mozgalomhoz kötődő szervezetek, hogy a környezetvédelem, a jövő nemzedékek érdekének szempontjai és a fenntarthatóság gondolata áthassa a közéletet.

Középtávon viszont a Védegylethez kötődő elemzők is lehetségesnek és szükségesnek vélik egy zöld párt felbukkanását a politikai porondon. Ám intő jel, hogy Magyarországon zöld formáció eddig közelébe sem jutott annak, hogy parlamenti képviseletet szerezzen. „Jelenleg egy, mégoly jól kommunikált zöld párt sem számíthat 1 százaléknál lényegesen többre” – írta két évvel ezelőtt Jávor Benedek biológus, a Védegylet szervezőbizottságának tagja. Szerinte az Európai Parlamenti választásokon a Fidesz és az MSZP kevésbé lesz ellenálló a maguknak szerepet követelő alternatív mozgalmakkal szemben. „Lehetségesnek tartom, hogy egy hosszú távon is életképes hazai ökopolitikai szervezet szárnypróbálgatásának a csatlakozást követő második, 2009-es EP-választás során lehetünk majd szemtanúi” – véli Jávor.

A köztársaságielnök-választás mindenesetre most a figyelem középpontjába állította a Védegyletet, és többen találgatják, vajon helyzeti előnyüket kihasználva elindulnak-e a 2006-os választáson. „Nem aktuális, hogy párttá alakuljunk” – állítja Vay Márton, a Védegylet titkára. „Sok emberre, helyi szervezetekre és pénzre lenne szükség ehhez” – mondja, majd hozzáteszi: egy-két éven belül eldöntik, civil mozgalomként vagy pártként működjenek tovább. A Védegylet Nádor utcai irodájában ma öt félállású munkatárs dolgozik. A 15-20 fős szervezőbizottság dönt az akciókról. A szervezet 80 önkéntesre számíthat, az utcai megmozdulásokban ennél jóval kevesebben vesznek részt. Tagokat nem toboroznak, a weboldalukon viszont a köztársaságielnök-választás óta szokatlan mértékben nőtt a forgalom.

Kétségtelen, hogy Sólyom László győzelme új lendületet adhat a Védegyletnek. Ám a vezetőség tisztában van azzal, hogy jelöltjüket erővel „nem tudták volna lenyomni a Fidesz és az MSZP torkán”. A két nagy parlamenti párt részéről egyként érzékelték a bizalmatlanságot. „Egymást sem utálják annyira a pártok, mint egy ilyen, kívülről bekavaró társaságot” – magyarázza Vay Márton.

KÍVÜLÁLLÁS. Kérdés, hogy a Védegylet miképpen tudja megőrizni kívülállását a parlamenti pártok által rajzol politikai mezőben. Schiffer András ügyvéd, a szervezőbizottság tagja szerint a Védegylet identitásának fontos eleme, hogy környezetvédelmi ügyekkel foglalkozik: továbbra is szorgalmazzák a jövő nemzedék ombudsmani képviseletét, kezdeményeznek építési- és területfejlesztési törvénymódosítást, fair trade-programot. Az új köztársasági elnök pedig – ígéretéhez híven – a magyar alkotmányban leírt alapértékek védelmében mindezt majd „felülről” fogja szorgalmazni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik