A döntés megfelelt a várakozásoknak. Az EKB alapkamata az utolsó csökkentés, 2003. június óta változatlan.
A piacon változatlan volt a meggyőződés, hogy az EKB nem emelhet, miután a legfrissebb gazdasági mutatók rosszabbak a korábbiaknál, és az EU alkotmánytervezetére Franciaországban és Hollandiában kimondott népszavazási “nem” miatt minden bizonnyal további késedelmeket szenvednek a gazdaságszerkezeti reformok.
A további bizalomvesztést már jelezte az euró, amelynek árfolyama szerdán nyolchavi mélységbe süllyedt a dollárhoz képest, habár ezt csütörtökön kiigazítás követte, fölfelé. Az euró 9 százalékkal olcsóbb, mint az év elején.
A legtöbb elemző kizárja, hogy az EKB az idén egyáltalán bármikor emelhetné még az alapkamatát, sőt, egyesek enyhítést sem tartanak lehetetlennek.
Ezzel az EKB továbbra sem követheti az amerikai Fed példáját, amely tavaly június óta már nyolcszor emelte az irányadó napikamatát, legutóbb május 3-án, újabb negyed százalékponttal 3,00 százalékra. Sőt, a Fed kamatemelést magyarázó legutóbbi nyilatkozata, amely “puhának” minősítette a gazdasági növekedést és visszafogott inflációs várakozásokról számolt be, arra vallott, hogy most már az amerikai szigorítás üteme is lassulni fog. Az euró gyengülése pedig javíthat az európai export esélyein.
A brit központi bank a maga részéről 2003. novembertől ötször emelte a kéthetes repót, legutóbb tavaly augusztus elején, negyed százalékponttal 4,75 százalékra, de azóta szintén várakozó álláspontra helyezkedett.
