4-5 évig független marad
Az OTP vezetői nem lepődtek meg a felvásárlási pletykákon, véleményük szerint ugyanis a bank Európa egyik legsikeresebbike. “A menedzsment célja ugyanakkor a bank függetlenségének megőrzése mindaddig, amíg az OTP sikersztorija folytatódik, és ez a részvényesek számára növekvő értéket teremt. A csoport növekedési kilátásai a következő 4-5 évben mindenképpen kedvezőek, így a tulajdonosoknak sem lehet érdekük egy ellenséges kivásárlási ajánlat támogatása” – nyilatkozta Spéder Zoltán alelnök a Népszabadságnak.
Ezt egyébként Spéder Zoltán, az OTP vezérigazgató-helyettese is megerősítette, aki a Népszabadság szerdai számában úgy nyilatkozott, hogy „sokan legyeskednek” az OTP körül. Egy másik érdekes nyilatkozatot is érdemes megemlíteni, amit Andreas Treichl, az Erste Bank első embere tett, miszerint ők korábban megpróbálták egybeolvasztani az Erste-t és az OTP-t, de ez nem sikerült.
Lennének jelentkezők
Szóval kérőkben kétségtelenül nem volt hiány a múltban sem és mindig elutasításra leltek az OTP menedzsmentje részéről. Ami viszont ismét a felszínre hozta ezt a témát, az a HVB esetleges felvásárlása. A Financial Times vezető londoni üzleti napilap a múlt héten számolt be arról, hogy az olasz Unicredito a német HVB felvásárlásáról tárgyal. Később ezt a hírt a németek is megerősítették, ami azonnal elindította a spekulációt.
Az Unicredito érdeklődésének középpontjában elsősorban nem a német piac, hanem a kelet-közép-európai piac áll. A HVB ugyanis olyan gyöngyszemek többségi tulajdonosa, mint a Bank Austria Creditanstalt, a Bank BPH Lengyelországban és a HVB Bank hazánkban, ahol az Unicredito még nincs jelen. De a HVB számos további országban is jelen van és ez kitűnő komplementere lenne az Unicredito regionális pozícióinak. Az Unicredito esetleges megerősödése azonban vélhetően válaszreakcióra késztetné a többi szereplőt és ez esetleges piaci mozgásokhoz vezethetne.
A piaci pletykák felröppenésével szinte egyszerre jelent meg az a hír, miszerint a Bank of New York (BoNY) engedélyt kapott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF), hogy 10-50 százalék közé emelje tulajdoni részét. Mielőtt még valaki a felvásárlás megindulására asszociálna, érdemes megemlíteni, hogy a BoNY az OTP amerikai letétkezelője, azaz az amerikai befektetők sokasága itt „parkoltatja” a részvényeit. Ilyenformán csupán egy technikai tényezőről van szó, nem felvásárlásról.
Miért tekinthető függetlennek?
Az OTP tulajdonosi szerkezete meglehetősen szórt, a részvények döntő hányada külföldi befektetők kezében van, de nem összpontosul egy vagy több intézménynél. A március 31-ei állapot szerint a tulajdoni hányadok az alábbiak szerint alakultak:
Állami tulajdon: 1 db aranyrészvény
Államháztartás részét képező tulajdonos: 0,3%
Vezetők és alkalmazottak: 3,3%
OTP Bank (saját részvény): 6,7%
Egyéb hazai befektetők: 3,8%
Hazai tulajdon összesen: 14,1%
Külföldi befektetők: 85,9%
Nem véletlen tehát, hogy ismét felvetődött egyes elemzőknél, hogy megnövekszik majd az OTP iránti kereslet. Csakhogy, mint a fenti példákból tudjuk, kérőkben nincs hiány, csak felesleges „pedálozni” valamiért, ami nem eladó. Az OTP-t ugyanis nem egyszerű felvásárolni. Ugyan a magyar bankban nincs közvetlen állami tulajdon (eltekintve az egyetlen aranyrészvénytől), de sok buktató lett beépítve, ami elriasztja az ellenséges felvásárlókat.
Érdemes egy pillantást vetni az alapszabályra, amely kimondja, hogy az összes külföldiek együttes szavazata legfeljebb 50 százalék lehet, annak ellenére, hogy a részvények több, mint 85 százaléka külföldi kézben van. A második korlát az, hogy egy részvényes legfeljebb 25 százalékos résszel szavazhat, illetve abban az esetben, ha rajta kívül van másik, 10 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonos, akkor már 33 százalékkal.
A harmadik jelentős akadály az állami szabályozás. Először is, bármilyen felvásárlásnál hatósági engedélyre lenne szükség, amit nyilván egy „persona-non-grata” nem kapna meg, csakúgy, mint a 2010-ig létező aranyrészvény biztosította állami vétó is akadályként tornyosulhat egy ellenséges felvásárló előtt.
A végső érv, ami az OTP ellenséges felvásárlása ellen szól, a menedzsment ellenállása. Már sokszor elhangzott, hogy az OTP legfontosabb „vagyontárgyát” nem találjuk meg a mérlegében, mert az a menedzsmentben testesül meg. A Csányi Sándor, Spéder Zoltán, Wolf László, Lantos Csaba, stb. nevek által fémjelzett menedzsment a kulcs az OTP eddigi sikereihez. Abban az esetben, ha valaki ellenséges, a menedzsment jóváhagyásával nem bíró felvásárlásba fogna és sikerrel járna, akkor le kellene mondania ezeknek a vezetőknek egy részéről, ami viszont komoly érvágás lenne a bank számára.
Várjunk kicsit!
Összefoglalva: az OTP-t egyelőre nem igazán lehet felvásárolni. Ebből kifolyólag a felvásárlási találgatások még koraiak és ezért aligha éri meg részvényt venni. Másért viszont igen, ugyanis az OTP a korrekciók után ismét alulértékeltté vált és a regionális bankoknál is olcsóbb. Persze lehet, hogy érdemes megvárni, amíg a felvásárlási kedélyek lehűlnek és azok a befektetők, akik kizárólag ennek az ötletnek a hátán vásároltak, ismét visszaadják a papírokat a piacra.
