Az előttünk álló hét egyik fő érdekessége a francia szavazást követő piaci reakció lesz. Az uniós alkotmány vasárnapi francia elutasítása vélhetően negatív hangulatot fog teremteni a magyar és a többi régiós piacon is. Földcsuszamlástól ugyanakkor nem kell tartani, hiszen senkit nem érhetett meglepetésként a szavazás kimenetele. Az euró esetleges további gyengélkedése esetén az exportőrök (Mol, gyógyszergyárak) akár még emelkedhetnek is. Könnyen előfordulhat azonban, hogy keddig kell várnunk a piac valós irányának kiderítéséig, ugyanis hétfőn mind az amerikai, mind a londoni befektetők szabadnaposak lesznek és emiatt alacsony forgalmú lehet a kereskedés.
Nem meglepő, de negatív
A francia nem mellett van más oka is a piacnak arra, hogy essen, ugyanis pénteken már elég későn érkezett a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő döntésének híre, miszerint leminősítette hazánk hosszú lejáratú szuverén forint hitelminősítését. Magyarország minősítése „A”-ról „A-“-ra esett. Ez mindenképpen negatív hatással lesz a magyar kötvények megítélésére, amit már a péntek délutáni árfolyammozgások is tükröztek. A kötvényhozamok mintegy 5-10 bázisponttal jöttek feljebb, míg a BUX 200 pontja bánta a bejelentést.
Az S&P leminősítés hatása azonban vélhetően azért marad majd mérsékelt, mert a leminősítés legfőbb oka, a katasztrofális állapotban lévő költségvetés helyzete a piac számára már nem újdonság. Az idei deficitcélban az elemzők és befektetők nem igazán hisznek. Érdemes még megemlíteni, hogy ha valaki csak a Pénzügyminisztérium közleményét olvassa, akkor akár azt is hihetné, hogy a S&P javította Magyarország hitelminősítését és nem rontotta. Ez tökéletesen tükrözi, hogy mennyire van összhangban a hivatalos kommunikáció és hazánk megítélése.
Esések az osztalék miatt
Folytatódnak a tőzsdén az osztalékszelvény-vágások. Ami a múlt héten úgy megriasztotta a Magyar Telekom befektetőket, miszerint hirtelen 8 százalékot esett a papír, az ezen a héten is megtörténhet másokkal. Hétfőn például már osztalék nélkül forog a BorsodChem és a Zwack. Az osztalék a vegyipari részvény esetében 45 forint, ami 2 százalékot meghaladó eséshez vezethet, míg a Zwack hasonló módon közel 8 százalékot „kell, hogy essen” az osztalék kifizetése miatt.
A múlt hetet egyébként újabb emelkedéssel zárta a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX. Az emelkedést a gyógyszergyári papírok generálták. A Richter 8 százalékkal, míg a kétheti száguldás után kissé megfáradt Egis 4,1 százalékkal emelkedett. Ezek a vállalatok egyrészt remek negyedéves eredményről számoltak be, elsősorban az orosz piaci értékesítés bővülésének következtében. A gyógyszeripar, amely az erős hazai pozíciói ellenére azért mégiscsak elsősorban exportra termel, kedvezményezettje az utóbbi időszakban tapasztalt devizamozgásoknak. A forint az elmúlt napokban jelentősen gyengült az euró ellenében, és egy kis időre súrolta a 255 forintos szintet is a közös európai fizetőeszköz árfolyama. Tekintve, hogy ez párosult a dollár erősödésével az euró ellenében, így a dollár/forint keresztárfolyam nagyon kedvezően alakult az exportőrök számára.
A gyógyszergyári papírok mellett a Mol került előtérbe több okból is. Egyrészt a régióban az egyik legnagyobb versenytársa, az osztrák OMV remek negyedéves eredményről számolt be, ami húzta magával a magyar olajpapír árfolyamát is. A Mol-papírokról nagy külföldi befektetési bankok is adtak ki optimista hangot megütő elemzést. A Goldman Sachs és a Lehman Brothers is felminősítette a papírokat és felülsúlyozásra javasolják őket. A Lehman Mol-ra vonatkozó célárfolyama továbbra is 18 000 forint, ami nagyjából összhangban van a piaci konszenzussal. A magyar olajmulti folytatta sajátrészvény-vásárlásait, de alapvetően továbbra is a piaci érdeklődés hajtja felfelé részvényei árfolyamát, már csak azért is, mert a Mol saját tranzakciói rendszerint csupán kis részét adják a forgalomnak.
Kis reménysugár a Nabinál
A múlt hét fő vállalati érdekessége egyébként a sokat szenvedett Nabi adósságrendezése volt. A megállapodás értelmében a hitelezők megszerezték a Nabi Rt. egyharmadát, míg az amerikai leányvállalat, a Nabi Inc. 90 százalékát. Cserébe a hitelezők elengedtek 40 millió dollárnyi adósságot, ami elég soknak tűnik a cég értékéhez képest, viszont elég kevés ahhoz, hogy a Nabi helyzete rendezetté váljon. A szebb napokat is látott buszgyártó részvényesei számára nem sok maradt a kalapban, de hát már eddig sem volt ott semmi. A hibás menedzseri döntések és a dollár drasztikus gyengülése már rég kisöpörte a padlást. Ezen kívül a cégnek 4 milló dollárjába került csupán az, hogy kifizesse az alku megszületése körül bábáskodó tanácsadókat és jogászokat. Ez pedig nem kis összeg egy kötéltáncos cégtől.
 |
 |
|
