A helyi tőzsdék fontosak
Stefan Zapotoczky, a BÉT-ben tulajdonos Bécsi Értéktőzsde vezérigazgatója a közgyűlésen kijelentette: erősen hisz a BÉT stratégiájában, és a két helyi tőzsde együttműködése véleménye szerint a legjobb lehetőség a kívánatos célok megvalósításához, továbbá alapkövéül szolgál egy regionális tőzsdei szövetség kialakításához. Hozzátette, hogy ez továbbra is önálló helyi tőzsdék működését fogja jelenteni.
Nem igazolódtak be a korábbi híresztelések, melyek szerint inog Szalay-Berzeviczy Attila széke: a BÉT Rt. éves rendes közgyűlésén a tulajdonosok nem cserélték le a tőzsdeelnököt, és nem lett osztrák többség a vezető testületekben.
Újraválasztották Szalayt is
Személyi változás csupán annyi történt, hogy az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait újraválasztották, illetve kiegészítették egy-egy külföldi taggal. Az igazgatóság tagjai ennek megfelelően: Áldott Zoltán (MOL vezérigazgató-helyettese); Cselovszki Róbert (Erste Befektetési elnök-vezérigazgató); Fatér Gyula (Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója); Szabó Ferenc, (Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese); Szalay-Berzeviczy Attila (HVB letétkezelési igazgatója) és Barbara Wösner (bécsi tőzsde, marketingigazgatója).
A felügyelőbizottságba pedig Johannes Attems (Kontrollbank), Katona Zsolt (ING), Lantos Csaba (OTP, KELER), Török Sándor (BÁT), Virág Ferenc (Equitas) és Vízkeleti Sándor (CA-IB Alapkezelő) került.
Újabb lépés az integráció felé
A közgyűlésen a HVB Bank Hungary képviselője közölte: a HVB szövetségeseivel együtt összesen 75 százaléknyi BÁT-részvénnyel rendelkezik, amelyeket fel kíván ajánlani a BÉT-nek, várhatóan az árutőzsde május 30-i közgyűlését követően.
A BÉT közgyűlése felhatalmazta az igazgatóságot arra is, hogy megvásárolja a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) jegybanki tulajdonban lévő részvényeit – amelyre a tőzsdének érvényes elővásárlási joga van – és ehhez kapcsolódóan hitelt vehessen fel.
A BÁT-részvények megvásárlásának legkorábbi lehetséges időpontját őszre, szeptember-októberre tette a BÉT elnöke. A vételi árfolyammal kapcsolatban annyi hangzott el, hogy az várhatóan meg fogja haladni a BÉT saját tőkéjének – 5,3 milliárd forint – a 20 százalékát. Szalay-Berzeviczy Attila úgy vélte, hogy a tőzsde rendelkezésére álló 2,6 milliárd forintnyi készpénz várhatóan elegendő lesz a teljes, 100 százalékos tulajdon megszerzéséhez.
Mi lesz a tőzsdei bevezetéssel?
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke elmondta: a hitelfelvétel nem zárja ki azt, hogy a BÉT egy későbbi időpontban nyilvános részvénykibocsátással szerezzen forrást a hosszú távú finanszírozáshoz. A hitelfelvétel azt a célt szolgálja, hogy a tőzsde gyorsan és sikerrel tudjon pályázni a Keler-részesedés megszerzésére, amikor az MNB úgy dönt, hogy eladja a részvényeit. Erre korábbi közlések szerint az idén ősszel kerülhet sor.
Egyéb döntések
A Budapesti Értéktőzsde önállóságának megőrzését megerősítendő, a részvényesek megszavazták azt az alapszabály módosítást, hogy a jövőben a tőzsde nevének, főtevékenységének megváltoztatásához, jogutód nélküli megszűnéséhez a tulajdonosok 85 százalékának egyetértése szükséges.
A közgyűlés elfogadta a Budapesti Értéktőzsde 2004. évi mérlegét 5,61 milliárd forint mérlegfőösszeggel, és 1,038 milliárd forint mérleg szerinti nyereséggel. A stratégiai célokkal összhangban az eredményből a BÉT az idén nem fizet osztalékot.
Szalay-Berzeviczy Attila maradt az elnök
Sajtótájékoztatón az elnök közölte: a közgyűlésén újjáválasztott igazgatóságban valamint a felügyelő bizottságban is többségben vannak a magyar szakemberek a 68,8 százalékos részesedéssel rendelkező magyar-osztrák tulajdonosi konzorciummal szemben.
A közgyűlést követő igazgatósági ülésen megerősítették alelnöki posztján Cselovszki Róbertet. A felügyelő bizottság elnöke Lantos Csaba Keler-elnök lett, alelnöknek pedig Török Sándort, a Budapesti Árutőzsde elnökét választották meg.
