Ez volt az utolsó?
Elképzelhető, hogy a tartós és hosszú kamatcsökkentési periódus után most a közeljövőben nem lesz folytatása a kamatvágásoknak – hangsúlyozta a FigyelőNet kérdésére Barcza György, az ING makroelemzője. A jegybanknak ugyanis egyre kisebb a mozgástere, és a jövőbeli folyamatokat most elsősorban – ahogyan az MNB indoklása is rámutat – a nemzetközi folyamatok, illetve a költségvetés alakulása befolyásolja. Az állampapírpiacon egyébként a 25 bázispontnál valamivel alacsonyabb kamatvágást áraztak be a befektetők, és nem várnak további kamatcsökkentést. A hozamszintek azt mutatják, hogy a magyar államkötvények a jelenlegi szinten már sokkal kevésbé vonzóak a külföldi befektetők számára – mutatott rá az elemző. A forintpiacon viszont vélhetően hidegen hagyja a jegybank újabb kamatvágása, a döntést követő percekben minimális an erősödött a hazai valuta az euróval szemben.
A Monetáris Tanács 2005. május 23-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. május 24-i hatállyal 7,50 százalékról 25 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat – áll az MNB hivatalos közleményében. Kockázatok
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. június 10-én 14 órakor jelenik meg.
Az inflációs folyamatok kedvezőek
A Monetáris Tanács áttekintette az inflációs jelentést és értékelése szerint továbbra is meghatározóak az alapvetően kedvező inflációs folyamatok a magyar gazdaságban. Az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A tartós hatásokon túlmenően a dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült a verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán.
A tanács szerint a dezinfláció folytatódása és az alacsony inflációs környezet megszilárdulása várható az elkövetkező másfél évben. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005-2006-ban nem várható inflációs nyomás. A belföldi felhasználás növekedési üteme – a jövő évre várt enyhe gyorsulás ellenére is – mindkét évben elmarad a GDP bővülésétől, szemben a korábbi évek rendkívül élénk belső keresletével. A tartós dezinflációs pályát támogatja a munkaerőpiaci feszesség oldódása, a munkaerőtartalékok emelkedése is, ami hozzájárulhat a bérinfláció további mérséklődéséhez.
Alacsonyabb, mint várták
Összességében a tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs kilátások szempontjából kedvező folyamatok fennmaradása esetén teljesíthetőek a 2005. végére 4 százalékon, 2006. végére 3,5 százalékon kitűzött inflációs célok.
Olyannyira, hogy a jegybank lefelé módosította inflációs prognózisát mind az idei, mind pedig a 2006-os évre. A hétfőn közzétett új prognózis szerint 2005 egészére a korábbi 3,4 százalék helyett 3,3 százalékkal számolnak, az év végére pedig – ellentétben a korábban előrejelzett 3,6 százalékal – 3,3 százalékot várnak. 2006-ra pedig éves átlagban 3,4 , 2006 decemberére 3,2 százalékos pénzromlást vetítenek előre.
Kamatdöntésének meghozatalakor a Monetáris Tanács több olyan, elsősorban közvetett kockázati tényezőt is mérlegelt, melyek a monetáris politika számára releváns időtávon – a kedvező inflációs kilátások ellenére is – módosíthatják az alacsony inflációs környezet megszilárdulását.
Egyrészt még nem látható teljes bizonyossággal, hogy az – árazási és bérezési döntések szempontjából fontos – inflációs várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodtak-e az alacsony inflációs környezethez. A tartósan alacsony inflációs gazdasági környezet szempontjából elengedhetetlen, hogy a bérek alakulása tartósan összhangban álljon az infláció várt mérséklődésével.
Másrészt, a magyar gazdaság egyensúlytalansága és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése miatt jelentkező közvetett inflációs kockázatok továbbra is jelentősek. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon a kockázati megítélésben: érezhetően megnövekedett a bizonytalanság. A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak.
Ezzel szemben az olajárak mérséklődése és a külső kereslet vártnál nagyobb gyengülése az erősebb dezinfláció irányába hathat.
A magyar gazdaság megítélésének fontos szempontja a külső egyensúlyi helyzet alakulása. A külső finanszírozási igény 2005-ben várhatóan csökkenni fog a háztartások nettó megtakarításának növekedése miatt. A jövő évre a finanszírozási igény akkor mérséklődhet tovább, ha megvalósul a konvergenciaprogramban ígért államháztartási hiánycsökkentés.
A kockázati megítélés szempontjából kiemelt szerepe van az euró bevezetéséhez szükséges fiskális alkalmazkodás hitelességének – olvasható a kamatdöntéshez fűzött indoklásban.
