Legalább 12,3 millió áldozata van a kényszermunkának – derül ki az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) legújabb jelentéséből. Közülük 9,8 millió azoknak a száma, akiket a magánszférában zsákmányolnak ki, 2,5 millió embert az állam, vagy lázadó katonai csoportok dolgoztatnak erőszakkal.
A kényszermunka különböző formában minden társadalomban megjelenik. Az ILO meghatározása szerint két alapvető jellemzője van: büntetést kilátásba helyező fenyegetéssel kényszerítik ki a munka vagy szolgáltatás elvégzését, továbbá a munkavégzés nem szabad akaratból történik. A fenyegetés ölthet szélsőséges formát, mint például a fizikai erőszak, de lehet kifinomultabb is, például a személyazonosságot igazoló okmányok visszatartása. A kényszermunka tényét a dolgozó és „munkaadója” közötti viszony, és nem maga az elvégzett tevékenység határozza meg – véli az ILO.
  |
A világ régiói különböznek abban a tekintetben, hogy a kényszermunka mennyire támaszkodik az emberkereskedelemre – e tekintetben Ázsia, valamint az illegális foglalkoztatást és migrációt kivédeni leginkább igyekvő fejlett és felzárkózó országok „vezetnek” (lásd a táblát). Az ILO az emberkereskedelem méreteit 2,4 millió főre becsüli, azaz a kényszermunkások ötöde „alakul ki” adásvétel útján.
Az ILO tagállamainak törekvése, hogy a kényszermunka fogalmát bevezessék a büntetőjogba. Az ENSZ keretében létrejött Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Egyezmény Palermói Jegyzőkönyve, melynek témája az emberkereskedelem, a kizsákmányolás fogalmát bevezeti a nemzetközi jogba, két átfogó kategóriát különböztetve meg: munkavégzéssel kapcsolatos és szexuális kizsákmányolás. Az ILO felügyelő testületek észrevételei egyértelművé teszik, hogy a kényszerítés hatására történő szexuális kizsákmányolás is kényszermunkának számít. A fejlett világban a börtönbeli foglalkoztatás válik kényszermunka jellegűvé, továbbá az illegális bevándorolt státussal, az áldozat nem megfelelő papírjaival való zsarolás és a szexuális kizsákmányolás terjedt el. Világszerte a kényszermunkások 56 százaléka lány vagy asszony, 40-50 százaléka pedig gyerek.
Ázsiában, ahol a kényszermunka a legelterjedtebb a világon, a legszegényebb asszonyokat, férfiakat, gyerekeket dolgoztatják ezen a módon, többnyire Dél-Ázsiában. Hagyományosan a mezőgazdaságban terjedt el, de újabban olyan szektorokban is terjed a kényszermunka alkalmazása, mint a házi szolgáltatások, a téglagyártás, a rizsőrlés, a bányászat, a szőnyeggyártás.
