Óramúlt és jövő
Az első időmérőket 5-6000 évvel ezelőtt a Közel-kelet és Észak Amerika civilizációi használták, de az egyiptomi kultúra volt az első, amelyik a mai órához hasonló egységekre osztotta fel az időt. Kr.e. 3500-tól napórákat, kr.e. 1500-tól már hordozható óraszerkezeteket is és vízórát is használtak. Az első mechanikus szerkezetek a 14. század közepén jelentek meg Európában, majd kétszáz évvel később a nuremberg-i Peter Henlein alkotta meg az első rugó-alapú órát. 1656-ban, Christiaan Huygens, holland tudós elkészítette az első pendulum órát, melyet a “természetes” lengés, oszcilláció vezérelt, ez az óra már csak kevesebb mint egy percet késett naponta. 1721-ben George Graham föltalált egy pendulum órát, mely már napi egy másodperces pontossággal járt. Az 1930-as években megjelentek a kvarckristály alapú vekkerek, később az atomok is beállnak az időmérő eszközök közé. A nem is olyan messzi jövőben pedig céziumórák mutatják majd az idő múlását.
A tavaszi műtárgyaukciók sorában a korábbi években különleges hangulat és érdeklődés jellemezte a Polgár Galéria által megrendezett óraaukciókat. Vélhetően ez május 20-án sem lesz másképpen, amikor is a negyedik ilyen tematikájú árverésen 270 tétel kerül kalapács alá.
Az időmérő szerkezetek teljes skáláját felvonultató kínálatból lehet licitálni női és férfi karórákra, zsebórákra, szalon- és állóórákra, asztali és utazóórákra, fali- és képórákra, sőt még egy hagymaórára is, amely a XVII. század második felében készült, Jean Hueber keze alatt. A sokszínűségre így nem lehet panasz, de ha a felvonultatott márkákat vesszük górcső alá, akkor is elégedettek lehetünk.
Hatezertől 1,9 millióig
A legolcsóbb induló tétel egy 6000 forintos utazóóra, még a legdrágább az 1,9 millió forintról induló Glashütte falióra. Képviselik magugat a rangos világmárkák: Patek Phillipe férfi karóra 1,2 millióról indul, női változata 850 ezer forintról. Ez utóbbi érdekessége, hogy brilliánssal körberakott sötétkék számlapját – amelyen az iraki hadsereg címere, a sas is látszik – Szaddam Husszein is ellátta kézjegyével, lévén, hogy az ő megrendelésére készítették 1980 körül az iraki hadsereg egy női katonája számára. A vaskosabb pénztárcájú órafüggők figyelmét ezen túlmenően Rolex Daytona Cosmograph férfi karórája vonhatja megára – 1,2 millió forint induló árával, de különlegességnek számít egy másik híres svájci gyár, a Girard Perregaux „Vintage” márkanevű sportos karórája is.
Licitálni lehet az órák középosztályaira is: Doxa 14 ezer, Omega 22 ezer, Tissot 38 ezer, Longines 48 ezer forintról indul. A felsőközéposztály is megméreti magát Baume Mercier 600 ezerről, Jager LeCoultre Memorax 360 ezerről, Jules Jürgensen 200 ezer forint indulási licittel kezd. Persze „egzotikus” márkák is csigázzák az érdeklődést: ki ne emlékezne a szovjet óraipar elnyűhetetlen Poljotjára, amely 14 ezer forinttal igazi retro és űrhajós hangulatot teremt a Polgár aukciósházban.
Hussein nyomában
„Az anyag bármely nagy, svájci, akár csak órákkal foglalkozó árverezőháznak is büszkesége lenne” – vélte a FigyelőNet kérdésére Polgár Árpád, hozzátéve, hogy a világszínvonalat is elérő kínálat a galéria immár négyéves óra-specializációjának sikerét jelenti.
„Az árverésen jó néhány ínyencség, igazi gyűjtődarab található. Amire biztosan mindenki felkapja a fejét, az a Husszein-óra. A volt iraki diktátor ugyanis maga is híres óragyűjtő volt, aki komoly gyűjteményt tudhatott magáénak, és különösen kedvelte a tradicionális svájci márkákat. A mostani árverésen felkínált Patek Phillipe-ből állítólag 9 darabot rendeltek, és háromra került a diktátor aláírása. Az óra igazi gyűjtődarab, hiszen amellett, hogy az egyik legjobb nevű óracég készítette, egy darab történelmet is magán hordoz” – jegyezte meg Polgár Árpád.
