A májusi aukciós szezon egyik szenzációja a Mű-Terem Galériánál eladott Rippl-Rónai-mű, a Menetelő francia katonák című alkotás volt. Ennek az 1914-ben készült festménynek a kikiáltási ára 40 millió forint volt, s végül a licit során az értéke elérte az 55 milliót. Az olajjal vászonra festett, a szerző által jelzett kép mérete 69×96,5 cm. Provenienciája szerint a festmény Dr. Martyn Róbert hagyatékából származik, ezen kívül számos kiállításon is szerepelt.
Ripplnek (1861 – 1927) sok képe tűnt fel a Kieselbach-aukción. Az egyik el sem kelt (Idős hölgy csipkegallérral), viszont a Nagypapa hétmillióba került, a Tél 3,8 milliót kóstált, a Lány kék kalapban kikiáltási árán maradt, de egy ajánlat legalább akadt rá 8,5 millión, akárcsak a nyolcmilliós „Darvas Lili arcképe Lonti szerepében”-re. Némi emelkedést mutatott viszont a Vöröshajú párizsi lány (8,5-ről 11 millióra növekedett az értéke). Végül A tőketerebesi kastély éjjel 1,5 millióról 3,8 millióra ugrott a mestertől.
Patkó Károly Tükör előtt fésülködő aktja szintén ebben a kategóriában mozgott, végül 7 millióért került új gazdához a Kieselbachnál. A Mű-Terem Galériánál viszont ez a szerző kétszer is átlépte a 10 milliós lélektani határt: egyaránt 13 millióért kelt el a „Vénusz” és a „Felsőbányai részlet”. Az utóbbi 10 millióról indulva kúszott fel 13 millióig, a Vénusz viszont éppen megduplázta kikiáltási árát.
Vaszary János (1867-1939) Ipeki utca című, 1906-ban festett műve 5,5 millióról indulva, 14 millióért talált gazdára a Mű-Terem Galériában. Az olajjal, kartonra festett mű mérete 48×68 cm, s korábban, 1940-ben Wertheimer Adolf tulajdonában volt ez a kép.
Hazatérnek a Paál-képek
A Kieselbachnál a Paál László-kép, a Barbizoni táj 42 milliós leütési ára igazolja azt a tételt, hogy érdemes itthon is aukciót rendezni. A most hirtelen előkerült főmű ugyanis évekig, évtizedekig lappangott, és most egy francia magángyűjteményből csalogatta elő az itthoni magas árfekvés. Paál képei ugyanis az utóbbi években igen jó leütési árakat értek el nálunk, így az egykor Franciaországban élő művész képei most kezdenek hazavándorolni. A Barbizoni táj elkészülte után 130 évvel(!) került hát Magyarországra, méghozzá úgy, hogy a hazai közönség még sohasem láthatta e rendkívüli jelentőségű alkotást. A Mű-Terem Galéria mostani árverésén szereplő Paál László-festmény leütési ára 24 millió forint lett, ez az 1871-es mű, a Szélfútta fák, azonban kevésbé szökkent a magasba, hiszen 20 milliós volt a kikiáltási ára.
Rendkívül magas értéken kelt el Kondor Béla (1931 – 1972) Építők című, 1968-ban készült munkája a Kieselbachnál. Kikiáltási ára 15 millió forint volt, leütési ára pedig 36 millió. A Kondor-mű iránti érdeklődést nemcsak a kvalitás kelthette fel, hanem az is, hogy megbízható forrásból került elő. Mindössze két korábbi tulajdonosa volt, és mindkettő jól ismert: egykor Köves Oszkár, majd idősebb Vasilescu János tulajdonában volt ez a mű. (A Vasilescu-gyűjtemény igen hányatott sorsú, de minthogy ez a sors immár évek óta a közvélemény számára is követhető, talán hozzájárult a kép értékének emelkedéséhez.)
Perlrott és más érdekességek
A nevezetes Perlrott-vászon 23 milliós kikiáltási árát nyolcmillióról indulva érte el Kieselbachnál. A Lány gitárral című alkotás 1911-ben készült. Perlrott egyébként Matisse-nál tanult, és a fauve-izmus megalapítójának a stílusát nem szolgaian követte, hanem kissé átértelmezte, például témái, csendéletei sokszor Cézanne-ra is emlékeztetik a művészettörténészeket. Perlrott más festményei szintén viszonylag jó áron keltek el a Kieselbachnál: a Nagybányai utca például 1,4-ről indulva 3,2 millióig jutott, a Csendélet mandolinnal pedig 2,5-ről 3,4 millióig emelkedett a licit során. Szintén említettük korábban Farkas Istvánt, az ő Tengerparti sétája, 1931 körül készült, és most 7,5-ről indulva 18 millióra ugrott.
A Mű-Terem Galéria attrakciója Szobotka Imre festménye volt, a „Csendélet az asztalon”. A 38×45,5 cm-es kép a proveniencia szerint 1996-ig a művész lányának tulajdonában volt. A mű kikiáltási ára 12 millió forint volt, innen ugrott a hazai kubizmus egyik fontos alkotása egészen 28 millióra. A Kieselbach-aukció egyik meglepetése Nemes-Lampérth József Horgony utcai részlet (A lemenő Nap fényei a Tabánban) címet viselő alkotása volt. Ez a mű tízmillióról indult és 13 millióért talált rá új tulajdonosára.
Persze más érdekességek is voltak a Kieselbachnál: így például Szőnyi István (1894 – 1960) Felragyogó napsütés a Duna fölött című, 1935-ben készült festménye majdnem megduplázta értékét, háromról 5,5 millióra ugrott. Szőnyi egy másik alkotása, a Dunánál, 2,6 milliót ért meg új gazdájának. Fekvő aktja viszont, amely 2,2 millióról indult (volna), nem kellett senkinek, akárcsak az aratók című képe. Böhm Pál, a szolnoki művészet egyik előfutára, reprezentánsa is szép árat ért el 3,6 milliós leütéssel (Almaárus, 1876). Akárcsak a szintén általa festett Déli pihenővel, amely 3,8 milliót kóstált.
Szép árat tudhat a magának Egry József (1883 – 1951) is. A Balatoni halász című, 1942-ben készült festménye 12 millióról indult és 16 millióért kelt el. A szentendrei festő, Vajda Lajos (1908 – 1941) Őstermészet című 1938-as műve 12-ről 14 millióra emelkedett a licit során.
Mednyánszky-dömping
A Mednyánszky-képek közül a Mű-Terem Galériában az egyik 11 millió forintért talált gazdára. Az Őszi délután (olaj, vászon, 110,5×166 cm) jelzése is érdekes: „Singerné Oszkárné Ő nagyságának kiváló tisztelettel Mednyánszky”. A kép hétmillióról indulva jutott el a 11 milliós leütésig. Rendkívül sok Mednyánszky-kép került a Kieselbach-aukción terítékre, ezek leütési árai a pár százezer forinttól a hétmillióig terjednek, az utóbbira az 1880-as években készült Téli patakpart volt a példa, amely 3,2 millióról szökkent fel ilyen magasságba. Egy másik, ugyanilyen című Mednyánszky-festmény viszont csak kétmilliót ért. A festő Hegyvidéki tája viszont az egyik legmagasabb (5 millió forintos) kikiáltási árat mondhatta – volna – magáénak, de a kép végül nem kelt el.
A különleges hangulatú, kissé (vagy nagyon) egzaltált festményeiről ismert Batthyány Gyula (1888 – 1959) Gyöngysoros Madonnája 4,8 milliót ért Kieselbachnál, a Törökök című festménye pedig 5,5 millióba került vevőjének. Itália című alkotását ötmillióért adták el. Aba-Novák Vilmos Déli pihenője 7,5 millióig jutott. Egy külföldi alkotó, Jules Pascin (1885 – 1930) Szent Antal megkísértését ábrázoló 1915-ös műve minimális emelkedéssel 9,5-ről tízmillió forintra kúszott fel a licit során. Berény Róbert (1887 – 1953) Mediterrán tája kilencmilliós leütési árával megközelítette Munkácsy Colpach-i táját, amelyet 9,5 millióért adtak el.
Régi és mostani kedvencek
Glatz Oszkár képei a következő árakon keltek el Kieselbachnál: 1,9 millió, 1,1 millió, 1,2 millió, 360 ezer, 380 ezer, 550 ezer, illetve ismét 1,2 millió. Kaszás Gábor, a Mű-Terem Galéria munkatársa Glatz kapcsán elmondta, hogy náluk most a festő korai korszakából származó egyik alkotás 1,9 millió forintért került új tulajdonoshoz, egy kisméretű Glatz-kép („Kislány báránnyal”) pedig viszonylag jó áron, 180 ezerről 650 ezerre ugorva kelt el, míg a szerző másik két alkotását 1,1 millióért, illetve 750 ezer forintért adták el. Csók Istvántól most májusban a közönség egy képet láthatott a két nagy aukciósházban. A festő 1918-as virágcsendélete 2,8 millió forintért kelt el a Mű-Teremnél.
A még a befektetők általi felfedezésre váró Tóth Menyhért képei közül a Festő 900 ezer forintot ért meg most vevőjének, a Halászleány pedig 2,2 milliót, de ez kikiáltási árán kelt el Kieselbachnál. (A Mű-Terem Galériánál nem szerepelt Tóth Menyhért-kép a kínálatban.) A Kieselbach Tamás által fontosnak tartott, és árverésén két képpel is szereplő Nagy István munkái közül a Fények a fák között 700 ezerért kelt el, az Alkony elérte az egymilliós értéket, a Fiatal fiú 650 ezerbe került.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
