Naivitás lenne feltételezni, hogy Gyurcsány Ferenc minapi sugallata áll a jelenség mögött, de tény, hogy egyre-másra csökkennek a banki hitelkamatok. Valószínűbb, hogy a jegybanki kamatcsökkentések és az ennek nyomán újra felélénkült kamatverseny adnak inkább magyarázatot a jelenségre. A teljes hiteldíjmutató (THM) január 1-jei kiterjesztése kapcsán tett lakáshitel-körképünk óta csaknem két százalékponttal került alacsonyabb (9,5-ről 7,75 százalékos) szintre az alapkamat. Kicsit korábbra visszanézve láthatjuk, hogy fél éve minden hónapban vágott valamicskét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ami tavaly október óta több mint 300 bázispontos zuhanást jelent.
|
Kiismerhettük már a bankok árazási gyakorlatát, tudjuk, hogy a kamatcsökkentések sokkal előbb jelentkeznek a betéti oldalon, mint a hiteleknél (a kamatemelések pedig éppen fordított ütemben gyűrűznek át), de az utóbbi idők számos kamatvágását már a hitelek kondíciói is tükrözik. A támogatott lakáshitelekéi is, amelyek esetében az is késleltetést okoz, hogy az állami kamattámogatás elszámolása nem direktben az alapkamathoz, hanem a három havi kötvényaukciós átlaghozamokhoz kötött.
Éppen ezért még nincs is vége a könnyítéseknek – vélte a FigyelőNet kérdésére Zádori János, az FHB marketing igazgatója -, elképzelhető, hogy akkor is tudnak még lejjebb menni a hitelterhek, ha az MNB már nem folytatja olyan ütemben a monetáris lazítást, ahogyan eddig tette.
Frissen készült piaci körképünk egyébként megint nagy szórást mutat az egyes bankok ajánlatai között. Az új lakásokra nyújtott támogatott forinthitelek THM-je április közepi állapot szerint 6,5 és 9,5 százalék között mozog: a legolcsóbbak az FHB, a K&H, az Erste vagy az OTP 5, illetve 10 éves kamatperiódusú hitelei, a legdrágább pedig kiugróan az Inter-Európáé. 
Támogatott forinthitelek használt lakásra
A használt lakáshitelek hiteldíj mutatója 7,5 és 11,5 százalék közé esik, itt is a hosszabb időre fixált FHB-s, illetve az egyéves kamatperiódusú IEB-s ajánlat jelenti a két végletet. A markáns különbségek a kamatok korrigálásának időzítésén túl például abból fakadnak, hogy ki-ki eltérően preferálja a különböző kamatperiódusokat. Néhány bank nem tesz különbséget az 1, 5 vagy 10 éves kamatperiódusú hitelek között, miközben mások 2-3 százalékponttal jutalmazzák azt, ha az ügyfél 5 vagy 10 évre fixált kamattal igényli a kölcsönt.
Forint vagy deviza?
Az viszont már-már minden banknál elmondható, hogy az új lakáshitelek forintos verziója leküzdötte korábbi jelentős hátrányát az eurós konstrukciókkal szemben. Akár a THM-eket, akár a törlesztő részleteket vizsgáljuk, már csak árnyalatnyi árkülönbségek vannak a támogatott forint és az euróhitelek között. Előfordul – például az FHB-nél –, hogy a forinthitelek még kedvezőbbek is, így velük szemben már legfeljebb a svájci frank alapú ajánlatoknak van előnyük. Valószínűleg azoknak sem örökre szólóan, lévén, hogy a kamatszintek konvergenciája még korántsem ért véget. 
Támogatott forinthitelek új lakásra
Az eurózónához történő csatlakozásunkig még bőven van tere a hazai kamatvágásoknak, az így szerezhető forintos kamatelőny (az állami kamattámogatás érvényben maradását feltételezve)pedig az általunk megkérdezett szakemberek szerint ellensúlyozzák azt az esetleges veszteséget, amely majd az euróra történő átállásból, a hitelek átváltásából fakadhat. Azt ugyanis nem tudni, hogy milyen árfolyamrögzítés mellett lépünk az euró-övezetbe, de ha a hitelfelvételkori árfolyamnál magasabb lesz a csatlakozáskori kurzus, akkor nagyobb törlesztő részlet is kialakulhat. Ami pedig a svájci frankban történő eladósodást illeti, ott hosszú távon is marad a kamat- és árfolyamkockázat, emiatt az óvatosabb hitelfelvevőknek nem biztos, hogy érdemes kitenniük magukat az efféle rizikónak. Különösen akkor nem, amikor – a kondíciók tekintetében – egyébként is kiegyenlítődni látszik a piac.
A nemzeti valutában történő eladósodást szokta tanácsolni az MNB (és a felügyelet) is, ahogyan ezt tették korábban más, nyugat-európai jegybankok is. Egyebek mellett Svédországban és Ausztriában is volt néhány éve devizahitel-őrület, a nemzeti valuta és valamely külföldi valuta kamatának jelentős különbsége miatt (a sógoroknál például japán jen láz dúlt). 
Ugyanakkor nálunk – mutatnak rá banki szakemberek – a svájci frankos ajánlatok még egy ideig tarthatják népszerűségüket, különösen az építésre, bővítésre felvett hitelek körében. Itt ugyanis a hitelintézetek több lépcsőben folyósítják a hitelt, és az állami kamattámogatás érvényesítése érdekében az egyes készültségi fokok után az anyagbeszerzéseket, kivitelezési munkálatokat (gyakorlatilag az összes felmerülő költség legalább 60-70 százalékát) korrekt számlával kell tudni igazolni. Az építőipar hazai „szürkeségét” ismerve ez sokaknál problémát és persze többletköltséget jelent, ami viszont mind megspórolható a támogatás nélkül nyújtott devizahiteleknél. Márpedig az efféle szempontok gyakran prioritást élveznek…
