Az idei év első három hónapjában nem tört meg a tavalyi kedvező trend, miszerint nőnek a nemzetgazdasági, s ezen belül is a lakossági megtakarítások. A megelőző években ugyanis a 2002-es választási kampány, majd a 100 napos programok nemcsak közvetlenül az államháztartást terhelték meg, de egyensúlyi szempontból kedvezőtlen hatást gyakoroltak a lakosság fogyasztási, illetve megtakarítási viselkedésére is. A lakosság igen gyorsan eladósodott, s ez nem párosult a megtakarítások hasonló ütemű emelkedésével. Így 2003 végére a háztartások saját hiteléhségüket is alig tudták csillapítani, a vállalati beruházásokra és az állam kiadásaira csak a külső forrásbevonás lehetősége maradt. Tavaly, bár negyedévről negyedévre, apránként javult a lakossági megtakarítások egyenlege, ám még év végén is alacsony volt: a GDP-arányosan 1,8 százalékot tett ki.
Emellett az állam GDP-arányos finanszírozási igénye mérséklődött, a vállalati szektoré pedig emelkedett. A gazdaság külföldi finanszírozási igénye magas maradt, ám a finanszírozás struktúrája – az állam csekély mértékű hátrahúzódása és a lakossági nettó megtakarítások javulása okán – kissé kedvezőbbé vált.
Elemzők szerint azonban óvatosságra int, hogy a lakossági megtakarítások növekedése nem tudatos megtakarítói viselkedés következménye, az inflációs kompenzáció nélkül számolt – úgynevezett operacionális – megtakarítások csak igen szerény mértékben növekedtek tavaly.
