SűRÍTVE. A monetáris politika mérése érdekében számos ország számít úgynevezett monetáris kondíciós indexet, amely egy számba próbálja sűríteni a monetáris politika jellegét. A magyar rendszer fennállásának rövidsége miatt jelenleg még nagy a bizonytalansága egy ilyen mutatónak, de emellett is mindenképpen érdemes vizsgálni a monetáris kondíciókat meghatározó két komponens – a reálkamat (a nominális kamat és az infláció különbsége) és a reálárfolyam (az árfolyam, korrigálva az inflációval) – alakulását.
A REÁLÁRFOLYAM A FONTOS. A reálkamat- és reálárfolyam-mutatóval a monetáris kondíciók rövid és hosszabb távú alakulása jellemezhető. A magyar esetben a komponensek közül a reálárfolyamnak lényegesen nagyobb a szerepe. A reálárfolyam fontossága a gazdaság nyitottságából következik.
INFLÁCIÓS VESZÉLY. Szigorú monetáris kondíciók alatt jellemzően felértékelő (reál)árfolyam-politikát és magas (reál)kamatszintet értünk. A jegybank többnyire akkor törekszik erre, ha inflációs kockázatokat lát, és ezzel kívánja fékezni azon tényezők erősödését, amelyek az árnövekedés gyorsulásának irányába mutatnak.
LAZULÁS. Magyarországon az elmúlt időszakban a monetáris kondíciók viszonylag szigorúak voltak, ám a legutóbbi hónapokban lazultak (jegybanki kamatcsökkentések, az árfolyam mérsékelt gyengülése). Erre a politikára az ismét felerősödött dezinflációs folyamatok teremtettek lehetőséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
