A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) többségi tulajdonrészét megvásárló osztrák hátterű konzorcium a múlt héten végre megkapta az Európai Unió legfőbb versenyjogi hatóságától, az Európai Bizottságtól a jóváhagyást a tranzakcióra. Ezzel immár elhárult minden akadály, hogy a HVB vezette konzorcium végrehajtsa az általa elképzelteket, így az érték- és az árutőzsde integrációját, a Központi Elszámolóház (Keler) Rt. akvizícióját, vagy a BÉT Rt. részvényeinek tőzsdei bevezetését.
 |
 |
|
|
|
Külföldi példák |
| A tőzsdék tőzsdei bevezetése nem egyedülálló példa, hiszen szinte minden jelentős nyugat-európai börze részvényeit jegyzik a tőzsdéken. Sőt gyakran indulnak felvásárlási kísérletek, összeolvadások és minden, amit el tudunk képzelni, hiszen a tőzsde is egy teljesen normális szolgáltatóipari vállalat. Ráadásul meglehetősen profitábilis üzletágról van szó. Európában a liberalizációval együtt folyamatosan nőtt a verseny is. Mindenki próbálta a saját piacára csábítani a vállalatokat, a nyereséget új szolgáltatásokkal gerjeszteni (elektronikus kereskedés, külön IT-szegmens, határidős és opciós piacok, új indexcsaládok, stb.), felvásárlásokkal növelni a hatékonyságot és megcélozni a nyereséges üzemméretet. Jelenleg három domináns csoport van Európában: az Euronext (Párizs és Amszterdam szövetségéből jött létre), az LSE (londoni tőzsde) és a Deutsche Boerse (a német tőzsde), de az LSE, amelyik a legkisebb a három közül, előbb-utóbb felvásárlás áldozata lesz. |
|
|
|
|
|
|
BÉT-bevezetés
Ugyan még nem láttak napvilágot a BÉT-részvények bevezetésének részletei, így nem lehet látni, hogy körülbelül mennyi részvény jelenne meg a parketten, és ennek megfelelően nehéz előre felmérni, hogy milyen lenne a likviditás, de az már most látszik, hogy a részvény igazi kuriózum lenne. Nagy kérdés, hogy a meglévő kisebbségi tulajdonosok értékesítenék-e a részvényeiket, vagy jelentősebb mértékű tőkeemelésre kerülne sor?
Jelenleg még az a furcsa szabály van érvényben, hogy a tőzsdei bevezetést tőkeemeléssel kell egybekötni, ami akár egyetlen új részvény kibocsátását is jelentheti. A BÉT bevezetésének egyik haszna az lehet, hogy a társaság vezetői saját bőrükön érezhetik meg a tőzsdei bevezetés gyakorlati nehézségeit és a tapasztalattól vezérelve remélhetőleg kezdeményezni fogják a bevezetési szabályok módosítását, egyszerűsítését és ésszerűsítését.
A BÉT Rt. amúgy egy sikeres és nyereséges vállalkozás. Ráadásul nagyon érdekesen viselkedik a jövedelmezősége is, hiszen többek között a forgalommal arányosak a társaság bevételei, az egyenletesebbnek tekinthető vendori díjak vagy forgalomban-tartási díjak mellett. A forgalom pedig a gazdasági ciklusokhoz igazodik: legyen szó akár konjunktúráról vagy recesszióról, ilyen periódusokban általában nagyon jelentős a forgalom, míg a köztes időszakokban inkább langyosnak mondható.
Lesz más is?
A BÉT-nek, mint vállalatnak és mint intézménynek sok közös érdeke van, az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok számának növelése, illetve a tőzsdei forgalomba kerülő részvények értékének a növelése, hogy pontosabbak legyünk. Ez nagyon nehéznek ígérkezik, ugyanis a magyar nagyvállalatok domináns többsége nemzetközi stratégiai befektetők kezében van, akiknek eszük ágában sincs bevezetni a magyar vállalatukat a tőzsdére. A közepes méretű vállalatok szintén vagy szakmai kézben vannak, vagy még nem „tőzsdeérettek”, ami alatt azt értjük, hogy még nem nyereséges, de stabil működéssel és jó növekedési kilátásokkal rendelkező vállalatok. Tekintve azonban, hogy az ilyen cégeket nagyon kedvező feltételekkel tudják a kereskedelmi bankok is finanszírozni, így nehéz a tőzsdének versenyre kelnie. A részvénykibocsátás csak azoknál jön szóba, akik olyan gyorsan terjeszkednek, hogy a növekedés finanszírozása banki hitelből már egészségtelen tőkeszerkezetet hozna létre. Anno klasszikusan ilyen bevezetés volt a Mezőgép, ami mára Linamar néven forog a parketten.
Az idei évre a tőzsde vezetése egy nem is olyan régi nyilatkozatában 5-6 bevezetést ígért, amiből csak az egyik lehet a BÉT Rt. listázása. Ezzel mellesleg már meglenne a tavalyi eredmény, amikor is az egy szem Freesoft lett bevezetve, habár egy nagy visszatérőnek, a BorsodChem-nek köszönhetően mégis jelentősen bővült a befektetési lehetőségek alternatívája. Optimizmusra a tőzsde vezetőinek erőfeszítései adhatnak okot. A kényszerűségből tőzsdeelnökké avanzsált Szalay-Berzeviczy Attila nagyon jó benyomást tett a pénzügyi közeg tekintélyes részére. Hiszen nagyrészt az ő érdeme, hogy képes volt világosságot mutatni a politikusoknak és így sikerült elkerülni az árfolyam-nyereségadó ismételt bevezetésének káros ötletét. Márpedig aki képes a Fideszt és az SZDSZ-t egy oldalra állítani, az a mai politikai viszonyok közepette kisebbfajta mágus, de legalábbis nagyon jó politikai érzékkel rendelkezhet.
Persze van az éremnek másik oldala is. Az a tény, hogy nincsenek friss tőzsdei bevezetések akkor, amikor arra a legalkalmasabb a pillanat (konkrétan most), nem kecsegtet sok jóval a jövőre nézve…
AITIA Informatikai Rt.
