 |
| Colorado Passera |
Iskolapéldáját nyújtotta a Banca Intesa 2002-ben – amikor Colorado Passera átvette a legnagyobb olasz pénzintézet irányítását – annak, hogyan nem szabad végrehajtani egy fúziót. Az előző években lezajlott hármas egyesülés után – amelyben először a Cariplo és a Banco Ambrosiano Veneto olvadt össze, majd csatlakozott hozzájuk a Banca Commerciale Italiana – óriásira duzzadt a rossz hitelek állománya, a költségek az egekbe szöktek, a három bank pedig integráció helyett inkább viaskodott egymással. A korábban a McKinsey menedzsereként dolgozó, halk szavú Passera azonban radikális átalakításba fogott, amelynek már harminc hónap múltán, a tervezettnél hamarabb megmutatkozott az eredménye. Az idén március elején közzétett jelentése szerint az Intesa tavaly 55 százalékkal, 2,5 milliárd dollárra növelte adózott nyereségét, a tőkearányos megtérülés pedig 12,9 százalék volt, csaknem tízszerese a két évvel korábbi 1,4 százaléknak. „A vezetés nagyszerű munkát végzett a bank megújításában” – hangoztatja Alessandro Santoni, a Goldman Sachs elemzője.
A neheze azonban még hátravan. Passerának és más olasz bankvezetőknek ideje megbarátkozniuk a gondolattal, hogy a belső piacon jelentősen erősödni fog a verseny. Antonio Fazióra, a jegybank elnökére példátlanul nagy nyomás nehezedik, hogy törölje el az olasz bankoknak a külföldi felvásárlásokkal szemben védelmet nyújtó, régóta fennálló korlátozásokat. Passera azt állítja, felkészülten várják, hogy Olaszország és más országok megnyissák a határaikat. Stratégiájának két fő eleme van: tovább erősíteni az Intesa pozícióját az olasz lakossági piacon, illetve néhány felvásárlással bővíteni a kelet-európai jelenlétet. A cél az, hogy az Intesa, amely az eurózóna bankjainak sorában jelenleg 363 milliárd dolláros mérlegfőösszegével és 31 milliárd dolláros kapitalizációjával a 11. helyen áll, jóval közelebb kerüljön az élbolyhoz.
TERJESZKEDÉS. A University of Pennsylvania diplomájával rendelkező Passera most Oroszországban, Törökországban és Boszniában vadászik bankokra. Februárban az Intesa 357 millió dollárért 75 százalékos tulajdonrészt szerzett a második legnagyobb szerb pénzintézetben, a Delta Bankában. Az eddig a CIB Bank révén magyar, továbbá horvát és szlovák érdekeltségekből álló közép- és kelet-európai divízió tavaly már 12 százalékkal járult hozzá a csoport nettó nyereségéhez. (A CIB-nél lezajlott vezérigazgató-váltásról cikkünk a 76. oldalon.)
Az olaszországi ügyfélkör bővítése érdekében Passera és a lakossági üzletágat irányító Massimo Arrighetti a termékek számát a zavaróan magas 1500-ról levitte 250-re, különböző ösztönzőket vezetett be, és könnyítette a hitelhez jutást. Ma már lehetőség van arra, hogy magánszemélyek egy egyszerűsített igénylési nyomtatvány kitöltése után mindössze 48 órán belül 40 ezer dollárig terjedő vásárlási hitelt vegyenek fel. A bank komoly összegeket fordított az informatikai rendszerek fejlesztésére és alkalmazottainak képzésére. Tavaly a lakossági üzletágban a bevétel 7,2 százalékkal, 10 milliárd dollárra, az üzemi eredmény pedig 24,6 százalékkal, 4 milliárd dollárra nőtt.
APRÓ GONDOK. Passera és Arrighetti korábban egyszer már felkavarta az olasz bankpiac állóvizét. Öt évvel ezelőtt – amikor Passera még az állami posta átalakítását vezényelte – ők hozták létre és futtatták fel a lakossági szolgáltatásokra szakosodott BancaPostát. Most az akkor bevált ügyfélbarát megközelítést alkalmazzák az Intesánál. A számlatulajdonosok az év elejétől kedvezményesen vásárolhatnak kártyáikkal a bank ügyfélkörébe tartozó kiskereskedelmi hálózatoknál. A Boggi ruházati lánc üzleteiben például 15 százalékot kapnak vissza a vételárból, az ERG benzinkútjainál pedig 4 százalékkal tankolhatnak olcsóbban, mint mások.
A lakossági üzletág átalakításával párhuzamosan Passera visszavette a nagyvállalatoknak szóló hitelnyújtást, különösen Olaszországon kívül, ehelyett inkább a hazai kis- és középvállalatokra koncentrál. „Néha partnereket találunk, néha tulajdonrészt szerzünk, és nagyon sok esetben segítünk bajban lévő cégeknek a talpra állásban” – mondja a Banca Intesa első embere.
Minden azért nincs rendben. Az Intesa 211 millió dollárt különített el azon követelésekre, amelyeket befektetési banki részlegével, a Nextrával szemben támasztott a fizetésképtelenné vált Parmalat élelmiszer-ipari óriás csődgondnoka. Emellett két latin-amerikai bankja továbbra is veszteséges, s az idén nagy pofon lehet a számára, ha a súlyos helyzetben lévő Fiat autógyár nem tudja visszafizetni 4 milliárd dollárnyi, részvényekre átváltható szindikált hitelét, amelyből a becslések szerint 792 millió dollárt az Intesa folyósított.
Eközben persze a konkurencia sem tétlenkedik. Az Intesánál még mindig nyereségesebben működő UniCredito Italiano szintén erős hálózatot épít ki Kelet-Európában, s szeretne beszállni egy jelentős fúzióba, amint az olasz hatóságok engedélyezik ezt. De az Intesa ma már elég jó kondícióban van ahhoz, hogy állja a harcot.
