Gazdaság

Végtelen végletek

Szépséggel és egyediséggel édesgeti a vevőt a recesszió elől menekülő autóipar. A cégek akár a konkurenssel is kooperálnak, hogy lefaragják a tömeggyártás költségeit.

Genf néhány napig a csodák földjévé változott az autószalon jóvoltából, amelyen az óvatlan szemlélődő maga is a bemutatók részesévé válhatott. E sorok írója éppen a Cadillac-stand közepén lassan körbe-körbe forgó BLS luxusszedánt szemlélte belülről, amikor egy fúvószenekar zendített rá a közelben. Újabb félfordulat után leopárdbőrbe öltözött balettkar gyűrűjében találta magát, és – a típus világpremierjének akaratlan hőseként – rivaldafényben, kamerák erdeje előtt szállhatott ki a kocsiból, több száz fős közönség hangos ünneplése közepette.


Végtelen végletek 1

A most zárult seregszemle igazi meglepetésekkel, sőt extrémitásokkal szolgált. Az egyre vadabb külsejű 4×4-es terepjáró-óriások, a dekadens luxuskocsik és a mihaszna 500-600 lóerős sportcsodák mellett mégis a másik véglet, a „sűrű fillérrel” nagy fogalmat ígérő csöppségek izgatták fel a szakértők fantáziáját. (Ahogyan az ötvenes években is az egyszerű, kicsi, és mindenekelőtt olcsó kiskocsikkal tudták újjáéleszteni a pangó keresletet.) A recesszióból lábadozó európai autópiacon – vadonatúj, „kompakt kisautó” kategóriát kitalálva – ismét apróságokkal akar robbantani egy japán és két francia márkából álló mesterhármas (lásd írásunkat az 50. oldalon).

A kicsik világra szóló forradalma azonban nem csak a japán-francia koprodukció offenzívája miatt „érik”. (A Subaru fügét is mutatott nekik a még rövidebb, 3,28 méteres R1-gyel.) Genfben mutatták be a Chevrolet Matiz utódát, a Sparkot is. A „zseb Chevynél” is nagyobb hatása lesz várhatóan a világ autópiacára a Matiz egy másik hasonmásának, amelyet azonban még nem hoztak el Genfbe. A Kínában „kifejlesztett” majdnem Matiz esetében ráadásul semmilyen kooperációról sincs szó. A hasonmás a kínai Cherry – amelyet belpiacon „Cherry Kuku-nak” neveznek – nem is elsősorban a műszaki tartalom, hanem az ára miatt lesz versenyképes. A legkésőbb jövőre induló exportoffenzívával a gyártó 30 százalékkal akarja a „mintaadó” modellnél olcsóbban adni a „kínai cseresznyét” Európában. Irányadó a Chevrolet Matiz 1,65 millió forintról induló „kampány-ára”, vagy az 1,86 milliós listaár, amelynek alapján a Cherry 1,1-1,2 millió forintba kerülhetne.

Hármasikrek

Végtelen végletek 2

Toyota Aygo.

Genfben mutatkozott be a Toyota Aygo, a Peugeot 107 és a Citroën C1 koprodukcióban készülő ikertriója, amely arra hivatott, hogy az európai gépkocsieladások majd egyharmadát kitevő, dinamikusan bővülő kisautó-piacon növelje a márkák eladásait.

Végtelen végletek 3

Citroen C1.(Magyarországon a kiskategória adta tavaly az összes eladás több mint a felét.) A 3,4 méter „hosszú” kocsik 3 és 5 ajtós karosszériáját a francia fél fejlesztette, a sebességváltó, a futómű és a szerkezeti elemek zöme a Toyota palettájáról származik, de a kocsi padlólemeze már nem a Yarisé. Az 1 literes benzinmotort viszont a Toyota lengyelországi gyárából szállítják, az 1,4 literes HDI dízel pedig a Peugeot sikerterméke.

Végtelen végletek 4

Peugeot 107.A bemutató egyben virtuális gyáravató is volt. Jean-Martin Folz, a Peugeot-t és a Citroënt is magában foglaló PSA-csoport vezérigazgatója örömmel jelentette be, hogy a Toyota és a PSA 50-50 százalékos tulajdonában lévő TPCA vegyes vállalat a csehországi Kolinban a tervezett 1,5 milliárd helyett 1,3 milliárd euróból hozta létre azt az évi 300 ezer autó kibocsátására képes gyárat, amelyben a három törpe készül. A gyártási kapacitáson a márkák egyenlően osztoznak majd, de az idei csonka évben még csak 150 ezer darabra tervezik az összkibocsátást. A kis induló darabszám miatt a Peugeot várhatóan nem is az idén, hanem csak jövőre vezeti be a 107-et a magyar piacra, ám a Toyota és Peugeot 2001-ben kötött megállapodása óta a beruházás kapcsán nem ez lesz ez első magyar csalódás. A kooperációs beruházásért az egymással versengő közép- és kelet-európai országok között ugyanis Magyarország, ezen belül Tatabánya is ringbe szállt. Az utolsó fordulóban azonban kiesett, mert (meg nem erősített hírek szerint) a magyar kormány az akkor csak közelgő EU-csatlakozásra hivatkozva nem ajánlotta meg – az ingyen ipari telek, a közmű és az infrastruktúra-támogatások mellett – a többéves adómentességet és a beruházáshoz szükséges direkt pénztámogatást. Csehország pedig valahogy mégis attraktívabb ajánlatot tudott tenni… A kolini kocsik alkatrészeinek a 93 százalékát így a régi beszállítók adják, csak a maradékra pályázhattak új szállítók, akik között nem tudni, van-e magyar.




KÁRPIT A RUHÁHOZ. Genfben se szeri se száma nem volt a már bevált kicsik továbbfejlesztett változatainak is. A Smart Forfour Brabus már nem a kicsiségével, hanem a 221 kilométeres sebességével dicsekedett. A kisautó-specialista Daihatsu most elővezetett Sirionja a Toyota Yaris padlólemezére épült. A Peugeot a 107-es szuperminije mellett pedig már az 1007-es kompakt kis egyterűjét is elhozta Genfbe, amelynek belső kárpitját – az ülésen, a műszerfalon, az ajtón – akár naponta cserélheti, színben a ruhájához igazíthatja a tulajdonos. A Skoda standján egy tanulmányautó, a kis Yeti világpremierje volt a leghangosabb. A VW Golf Syncro összkerék-meghajtásával épített kompakt szabadidő-autó új kategória a Skodánál – amelybe a Yetivel akar „beugrani”.

Mégsem a kicsiké, hanem a „jövőé” volt a főszerep az idei, 100. genfi autó-kiállításon. A Honda rikító metál-narancssárga innovatív Civic koncepcióautója, kicsit szolidabb megjelenéssel pár hónap múlva sorozatgyártásban szereplő valóság lesz. A BMW standján az új hármas volt a sztár, ahogyan a Volkswagennél az új Passat – csaknem a 4,76 méteres méretével, az elektronikus kézifékkel, a huzatmentes klímával – a felső kategóriába nőtt. Az Audi Genfben mutatta be az új RS 4-est, a TT quattro sportot, az új Audi A6 Avant nevű modellt – mindet győri motorral. A csaknem 5 méter hosszú, akár 355 lóerős A6 sportkombi intelligens csomagtartójába a nehéz és nagy tárgyak be- és kipakolását segítő sínrendszert is építettek, amelyre különböző adaptereket lehet tenni. A Mercedes-Benz az új M sportterepjárót három új motorral, hétsebességes automataváltóval, légrugózással és utasvédelmi rendszerrel hozta el Genfbe. A motorok erősebbek, de a modernebb meghajtással, kisebb légellenállással akár 10 százalékkal kisebb a fogyasztásuk a terepjáróknak. A Mercedes B-osztály Compact Sports Tourer bemutatása világpremier volt. A motor és a váltó részben az utasfülke előtt-alatt helyezkedik el, így kompakt méretei ellenére kombis helykínálatával büszkélkedhet.

Az Alfa Romeo formatervezőinek sikerült túlszárnyalniuk a 156-os szépségét az azt felváltó 159-essel. A Seat sem jött üres kézzel, a kupészerű, de 4 ajtós Seat Leon prototípusának is Genfben volt a világpremierje.

A „LEGEK”. A mozdonyszerű, 460 lóerős, 12 hengeres Rolls-Royce Phantom középső, „B” oszlop nélkül, hátrafelé nyíló hátsóajtaja mögül kikandikált a rózsaszínes, lilás bőrkárpit. A terepakadályt nem ismerő Hummer H3-asa pedig nemcsak kívülről-belülről hangsúlyozta a luxuserőd jelleget, amelyet megirigyeltek az off-road piac nagyságai. Fa(mintás) díszítéssel már nem „az állatorvos igénytelen erős társa” az új Nissan Patrol. Véletlen hasonlóságnak tűnt, hogy a Bentley Flying Spur 6,0 literes, 560 lóerős limuzinja szomszédságában szintén 6,2 literes, 12 hengeres, 580 lóerős motor hajtja a Lamborghini Murcielago Roadster szupersport kocsiját. A konkurens Porsche is új termékekkel erősít. A genfi szalon előtt néhány nappal, a tavaszodó Sevillában mutatta be szédítő, 325 lóerős vadonatúj 911 Carrera Cabrioletjét és a 30 lóerővel erősebb Cabriolet S-ét.

Ha nem hozták volna el a Honda üzemanyagcellás hidrogén hajtású koncepcióautóját, s a Toyota már második generációs hibrid hajtású új Priusát, még azt hihette volna a látogató az abszurd számok tükrében, hogy végtelenek a kőolajkészletek, és nem ketyeg a környezetszennyezési bomba.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik