Nanoszerkezet. Új távlatok.
Az alig két évtizede felfedezett „futball-labda molekula”, a fullerén vizsgálata a szén egy sor új módosulatának előállításához vezetett. Így megszületett az egyenes, az ipszilon elágazású és a kihajtogatott nanocső, és a több különböző átmérőjű csőből felépülő multicső-rendszer is. A kívánt típusok előállítása azonban nehézségekbe ütközik. A mai módszerekkel általában a legkülönbözőbb nanocső-mutánsokat tartalmazó keveréket lehet elkészíteni. Japán mérnököknek viszont most sikerült kidolgozniuk a dupla falú nanocsövek tömegméretű gyártásának technológiáját; a módszertől a rendkívül kedvező tulajdonságú konstrukciók ipari alkalmazásának felfutását várják.
A kettős rendszer jóval erősebb és tartósabb, mint a szimpla szerkezet, a multicsöveknél viszont flexibilisebb, ezért a kutatók szerint számos alkalmazásban az arany középutat jelentheti. A japán kutatóknak máris sikerült a dupla nanocsőből különleges nanopapírt előállítaniuk. Ebből, demonstrálandó a grafithoz hasonlatos fémszerű anyag hajlékonyságát, apró, szamurájsisakot formázó origamit hajtogattak. A tudósok hamarosan egyéb alkalmazási területeket próbálnak ki, így szenzorokban, egyszerű csipekben, akkumulátorokban vetik majd be dupla nanocsöveiket.
