TÍPUSOK. A tőzsdei cégek életében mindennapos gyakorlat a céltartalékképzés. Három fajtája van: céltartalék a várható kötelezettségekre, céltartalék a jövőbeni költségekre, illetve egyéb céltartalék. A lépés eredménycsökkentő hatású, azonban a befektetők általában mérsékelt pesszimizmussal fogadják csak.
IDŐZÍTÉS. A céltartalékképzés a gyakorlatban az adott üzleti év zárásáig már látható, a következő évben lezajló folyamatokhoz kapcsolódik. Elkönyvelésével a társaság a jövőben várható negatív hatásokat számszerűsíti mérlegében. Legfontosabb előnye, hogy a befektetők számára nyilvánvalóak lesznek a következő évi negatív hatások, s elválnak egymástól a rendkívüli tételek és a rendes üzemi folyamatok.
TRÜKKÖZÉS. Az adott évben kiugróan jó teljesítményt nyújtó társaságok hajlamosak arra, hogy a profit kiegyensúlyozására törekedve bőkezűbben bánjanak a céltartalékok képzésével. A befektetők általában egyszeri tételként értékelik ezt, s figyelembe veszik, hogy nem jár az üzemi teljesítmény hosszú távú kedvezőtlen módosulásával. A céltartalékképzés számviteli fogalom, időben nem összekapcsolható a valós cash-flow-val.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
