Netbank – mindent olcsóbban

Aki próbálta már, hogy utálatos sárga csekkjeit nem a postán sorakozva fizeti be, hanem bő egy perc leforgása alatt az íróasztala mellől, az aligha sírja vissza az „e-finance” előtti időket. A telefonon vagy interneten bankolás azonban nemcsak, hogy a tranzakciók sokkal kényelmesebb és gyorsabb lebonyolítását teszi lehetővé, hanem érezhető bankköltség-megtakarítást is jelenthet hónapról hónapra az ügyfeleknek.

Meg kell szokni A netbankot eleinte csak arra használják a lakossági ügyfelek, hogy ellenőrizzék számlájuk egyenlegét és tranzakcióikat – számoltak be tapasztalataikról a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek. Amikor ezt már megszokták és megszerették, utána szoktak következni a bankkártyás műveletek, majd az átutalások. Vállalatoknál más a helyzet – mutatott rá a Budapest Bank szakembere -, hiszen a hatályos törvényi szabályozás eleve előírja a bankszámlák meglétét, illetve bizonyos kifizetéseket (főleg az APEH-nek) bankszámláról célszerű indítani. Ezért a cégek nagy része megszokta a banki átutalások használatát, és mivel pénzügyeit általában alaposabb tudású emberek végzik, többségük nagyon hamar átállt az elektronikus fizetési módokra.

Mutatós költségek

Ha csak a legegyszerűbb és egyben leggyakoribb banki tranzakciót, a belföldi forint átutalásokat vizsgáljuk, és összevetjük az egyes hitelintézetek által kínált szolgáltatásokat, hamar beláthatjuk, hogy a legdrágább megoldás az, amit az ügyfeleknek még ma is mintegy 90 százaléka választ. Nevezetesen, hogy elballag a hozzá legközelebb eső vagy általa leginkább megszokott bankfiókba (merthogy ennek megválasztása sem költségtudatosan szokott történni), és ott legalább negyedórát eltölt azzal, hogy személyesen leadja átutalási megbízását.

Ennek ára mondjuk egy 30 ezer forintos eseti átutalást vizsgálva még bankon belül is jellemzően legalább 100-200 forint, miközben ha ugyanezt mondjuk az internet segítségével tesszük meg, akkor a konkrét esetben sok helyütt díjmentesen, de legfeljebb 60 forintból megússzuk a tranzakciót.

Ha valaki nem bízik az internetben, vagy nincs hozzáférése, akkor a személyes ügyintézésnél még mindig jobban megéri, ha a bankok telebankszolgáltatását választja (ehhez rendszerint ingyenesen köthető egy szerződés), az ezen lebonyolított tranzakciók díja ugyanis valahol a két szélsőséges eset közé esik, de az sem ritka, hogy az online tarifákkal azonos elbírálás alá.

Mobilbankkal kiegészítve A mobiltelefon alapú szolgáltatásokat elsősorban kiegészítő céllal kínálják a bankok és veszik igénybe az ügyfelek, a bankszámlához és bankkártyához kapcsolódó műveletek tekintetében. A rendszeresen küldött információs sms-eket (amelyekből havonta összesen többmillió megy ki) már nagyon megszokták az ügyfelek és szeretik is, mert – mint a szakemberek mondják – nagyon jól beleillik egyéb telekommunikációs szokásaikba. Az sms-ben kezdeményezhető interaktív parancsokat már kevesebben használják (sokakat elrettent a különböző adatok és azonosítók bepötyögése), de effélét nem is minden bank tesz lehetővé. Legyakrabban az egyenlegek lekérdezése történik tehát ilyen formában, de a menürendszer egyszerűsítésétől a mobiltelefonos átutalások szélesebb körű elterjedését is remélik a szakemberek.

Terjedőben

A kényelmi és árelőnyöket egyre többen kezdik felismerni a bankok lakossági ügyfélkörén belül, jóllehet még bőven van tere a fejlődésnek. A GKI felmérése szerint 2004. szeptember 30-án az internetes folyószámla-szolgáltatásokkal rendelkező hitelintézetek mintegy 436 ezer internetbanki szerződéssel rendelkeztek, vagyis durván minden tizedik lakossági ügyfél használta vagy tervezte használni ezt a banki csatornát. Ez önmagában még nem túl nagy szám, de a bővülés üteme biztató: a szerződések száma 10 százalékkal volt több, mint 3 hónappal korábban, és 43 százalékkal magasabb, mint egy éve.

Az interneten vagy mobiltelefonon bankolók zöme egyébként – általános banki doninanciáját ismerve nem meglepő módon – az OTP ügyfele. Mint megtudtuk: már december végén 320 ezren rendelkeztek internetbanki, és további 270 ezren mobiltelefonos szerződéssel, ami együttesen a bank lakossági ügyfélkörének 10 százalékát és a Magyarországon e-bankolók 73 százalékát jelentette. Néhány más banknál arányaiban jobb az internetbanki penetráció (a bankszektor átlagát azonban az OTP lehúzza): információink szerint például a K&H-nál minden negyedik lakossági ügyfél rendelkezik szerződéssel, a Raiffeisennél is 19 százalék (43,5 ezer magánügyfél) jelentkezett be a szolgáltatásra, és az Inter-Európa Banknál is már 15 százalékra rúg az elektronikus csatornát legalábbis elvben használók aránya.

Az Ersténél körkérdésünkre kiderült: tavaly 13 ezer magánszemélynek, a lakossági ügyfelek kevesebb, mint 10 százalékának volt lehetősége, hogy pénzügyi tranzakcióit online bonyolítsa le, de javítja a képet, ha idevesszük a kvázi-magánszemélyeknek tekinthető kisvállalkozói ügyfeleket is, amely körből további 2500 szerződés volt életben tavaly decemberben. A Budapest Banknál pedig azt tapasztalják, hogy a mintegy 26 ezer lakossági internetbank-felhasználó és a 65 ezer mobilbankoló már csak tranzakciói felét adja le papíralapon valamely BB-fiókban, a többit elektronikus úton intézi.

Terjed a webkártya Folyamatosan nő, de arányaiban mindig alacsony a kizárólag internetes vásárlások lebonyolítására alkalmas úgynevezett „virtuális” bankkártyák száma – mutaott rá a GKI legutóbbi elemzése. A webkártya lényege, hogy a rajta elérhető pénzösszeget a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak az online vásárlás lebonyolítását megelőzően helyez el pénzt a kártyán. A webkártyák népszerűsége folyamatosan nőtt az elmúlt években Magyarországon és 2004 szeptember 30-án már 42 ezer volt belőlük használatban. Az előző 12 év során számuk 37 százalékkal emelkedett.

Új szolgáltatások

Más kérdés, hogy a szerződéssel rendelkező ügyfelek mekkora hányada tekinthető valóban aktív mobil-, illetve netbankolónak. Erre vonatkozóan nem szívesen adnak ki információt a bankok, de például a Raiffeisennél kérdésünkre elmondták, hogy a szerződéssel rendelkező ügyfeleknek közel fele használja aktívan a rendszert. Divinyi Mariann, az IEB munkatársa ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy bankjuknál ma már az összes megbízás 75 százaléka elektronikus úton érkezik.

Egy biztos: az e-banki szolgáltatásokat használók köre napról napról nő. Minden általunk megkérdezett bank bőven kétszámjegyű – 15-72 százalékos – ügyfélszám bővülésről adott számot az elmúlt évben, és továbbra is legalább ilyen dinamizmust remél az üzletágban. Ennek érdekében a „fiókos” tarifáknál lényegesen kedvezőbb költségek mellett a szolgáltatások bővítésével is próbálják megnyerni a kicsit lassabban mozduló ügyfeleket is.

Már az elmúlt évek fejlesztései is látványosak voltak: megjelent például a feltölthető mobilegyenleg, a közüzemi számlák beszedésére adható megbízások rendszere, helyenként már a devizaműveletek kezelése is, de van lehetőség befektetési jegyek vagy állampapírok internetes vásárlására is. Eközben folyamatosak a design-fejlesztések, gyarapodnak a kényelmi funkciók, jönnek majd az úgynevezett e-kivonatok (a postai papírlapú kivonatok elektronikus megfelelői), és a közeljövőben betétlekötési, illetve devizás megbízásokkal teljesedhet ki valamennyi hitelintézetnél a kínálat.