December 29-e a kincstár mindenkori első emberének akár a fekete napja is lehetne. Tavaly ugyanezen a napon Molnár Zoltán vezérigazgatót állították fel székéből, most pedig utódja, Thuma József távozott, meglehetősen váratlanul. Távozik – látszólag önként és dalolva. Saját bevallása szerint elege van már abból, hogy negyvennégy éve minden hétköznap ébresztőórára kel. Mivel már hatvanhét éves, az új köztisztviselői törvény értelmében is nyugdíjba kellett volna mennie, de ha „nem fárad bele” hivatalába, nyilván kivételt tettek volna vele. Thuma azonban volt pénzügyi államtitkárként felmérhette, hogy a jelenlegi pénzügyi vezetés a kincstárral szemben 2005-re túlméretezett, már-már teljesíthetetlen elvárásokat támaszt.
ELMARADÓ BEVÉTELEK. A KVI az elmúlt év során rosszabbul teljesített, mint 2003-ban és az azt megelőző évben. Összesen 2,9 milliárd forint bevételre tett szert, ami így több száz millió forinttal elmaradt a tervezettől. Azt a lécet, amelyet már 2004-ben is levert a KVI, ezúttal még magasabbra állította a pénzügyminiszter. A 2005-ös terv alapján 33,2 milliárd forintos bevételt kellene produkálnia a kincstárnak az eladott ingatlanokból. „Kisöpörtetik velünk a padlást” – kommentálta az elvárásokat lapunknak a KVI egyik magas rangú vezetője.
Persze, vajmi kevés az esély arra, hogy ezt a több mint tízszeresére emelt tervet teljesíteni lehetne. Nemrégiben felmérték a KVI ingatlanvagyonát: értéke 40 és 50 milliárd forint között lehet. Összetétele pedig sajátos képet mutat: a mintegy 1500 ingatlan közül 20 adja a teljes vagyon 80 százalékát. Mindenekelőtt ezeket kellene tehát dobra verni. A legértékesebb épületek egyike a budapesti Üllői út-Ferenc körút sarkán található volt Mária Terézia, utóbb Kilián laktanya, a másik a Gazdasági Minisztérium egykori Dorottya úti székháza. Értesüléseink szerint 5-5 milliárd forintért hirdetik meg ezeket. Csakhogy az utóbbira már korábban sem akadt vevő, míg a ferencvárosi épület 40 ezer négyzetméterén jelenleg több tucat bérlő osztozik, ráadásul ott nem kizárólag a magyar állam a tulajdonos, hanem többek között az önkormányzat is.
Ha minden jól megy, a KVI kezelésében lévő ingatlanvagyon értékesítéséből akkor is legfeljebb 14-16 milliárd forintos bevétel várható az idén – állítják a bennfentesek. Ahhoz, hogy a finoman szólva is grandiózus terv teljesítésére legalább az elvi lehetőség megmaradjon, át kell szabni a jogszabályokat. Éppen ezért a pénzügyminiszter kezdeményezésére a kormány előreláthatólag hamarosan határozatot hoz az Állami Privatizációs és Va-gyonkezelő (ÁPV) Rt. ingatlanjainak átadásáról a KVI számára. A Magyar Televízió Szabadság téri székháza, valamint a budaörsi és a tököli repülőtér eladásából további 10-12 milliárd forint remélhető.
Várhatóan döntés születik arról is, hogy az egyes minisztériumok ajánlják fel a KVI számára a fölöslegesnek ítélt, és ezért eladásra szánt ingatlanjaikat. Csakhogy itt túl sok a kivétel. A Honvédelmi Minisztérium például az ingatlanbevételeit változatlanul a haderőreform finanszírozására fordíthatja, míg az Oktatási Minisztérium a felsőoktatás fejlesztésére.
Így tehát ebből a többismeretlenes egyenletből jószerivel csak annyit lehet tudni, hogy az egyik oldalán 33,2 milliárd forint áll. A többit a kincstár első emberének kellene megfejtenie. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy a túlkínálat – a tömegével piacra dobott óriásingatlan – erősen lenyomhatja az árakat.
KÉT ROSSZ KÖZÜL. Kérdés, ki vállalkozik az egyenlet megoldására, miután Thuma József bedobta a törülközőt. Úgy tudjuk, heteken belül pályázatot írnak ki a vezérigazgatói poszt betöltésére, addig a teendők ellátásával Zelles Sándort, az eddigi helyettest bízták meg. Természetesen Draskovics Tibor pénzügyminiszter is jól tudja, hogy a terv nehezen teljesíthető, de a költségvetés összeállításakor csak két rossz döntés közül választhatott: vagy újból adót emel, vagy az állami ingatlanok rohamszerű értékesítését tűzi ki célul.
A jövő még nem látható, de a múlt már körvonalazódik. Az egy évvel ezelőtt kirúgott Molnár Zoltán vezérigazgató azóta már pert nyert az állam ellen: kimondták, hogy jogszerűtlenül távolították el. A következő per tárgya már az lesz, hány millió forintos kártérítésre tarthat igényt.
