Szinte minden hozzászóló az elektronikus ügyintézés bevezetését „követeli” a www.cegbirosagok.hu internetes oldal vendégkönyvében. „Ha interneten lehetne kikérni a cégkivonatot, nem kellene reggel 7-től sorba állnom, hogy 8-kor sorszámot kapjak, és fél 9-től beengedjenek” – háborog például Szabolcs, a Fővárosi Cégbíróság előtti mindennapos tumultusra utalva. Az internetes lap látogatói valószínűleg úgy hiszik, hogy azt a cégbíróságok üzemeltetik, pedig a honlapot egy magáncég jegyeztette be. A cégbíróságokat még megtalálni is elég nehéz az interneten, hiszen az „offline” világ hierarchiájának megfelelően az adott – fővárosi és megyei – bíróságok alá vannak beosztva. Ám ez a logika is kevésnek bizonyulhat, hiszen a céges adatok korlátozott szintű kereséséhez az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról lehet csak eljutni. Ez is jelzi, hogy az elektronikus ügyintézéstől még elég messze áll a terület. A szükséges fejlesztések azonban tavaly elindultak, és az idén januártól a mindennapi eljárási gyakorlat is változott.
E-SZIGNÓZNAK. A cégbírósági alkalmazottaknak a korábbiaknál immár egy művelettel több dolguk van. A törvényi előírások szerint ugyanis januártól a kft.-k és az rt.-k bejegyzési, illetve a cégbejegyzés adatváltozásaira vonatkozó kérelmeit az ügyintézők nem csak a hagyományos, „papíralapú” módszerrel veszik át, hanem a bírói hitelesítés után be is szkennelik. Az okiratok így előállított digitális formáját a számítógépes adatbázis egy-egy képnek, tehát nem szöveges dokumentumnak tekinti. A képeket az ügyintézők saját elektronikus aláírásaikkal látják el (tehát a gyakorlatban hozzárendelnek egy titkosított kódot), ami garantálja a papírral egyenlő jogi hitelességet. „Ez az első lépés az elektronikus ügyintézés felé; jelentősége elsősorban az, hogy a digitalizált okiratokat később már nem lehet megváltoztatni” – mondja Horváth János, a fejlesztésért felelős Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának (OITH) informatikai főosztályvezetője. Közszájon forognak ugyanis olyan történetek, amelyek szerint a céges iratokba egyesek azért kérnek betekintést, hogy a paksaméták egy-egy lapját kicseréljék. A digitálisan rögzített okiratok ezekre a csalásokra is fényt deríthetnek.
A cégek dolga azonban egyelőre nem lett könnyebb, társaságot bejegyeztetni ugyanis továbbra is csak papíron beadott kérelemmel lehet. „Elektronikus úton csak szeptembertől nyílik meg ez a lehetőség, mert a technológiai feltételek ma még nem adottak ehhez” – mondja Horváth János. A személyes ügyintézés elhagyásához ugyanis nem elég, ha a bejegyzést kérő cég saját elektronikus aláírásával hitelesíti az okiratot, az átvételt a cégbírónak is hasonló e-szignóval kellene ellátnia. És bár Magyarországon már több mint két éve több szolgáltatótól bárki vásárolhat saját elektronikus aláírást, a bíróknak még nincs ilyenük. (Az ügyintézőknek a hitelesítéskor nem kell a legszigorúbb e-szignót használni, elég az úgynevezett fokozott biztonságú megoldás, a bíróknak azonban ez nem megfelelő.) E szolgáltatás nyújtására várhatóan még januárban kiírja a tendert az igazságügyi tárca.
FEJLESZTÉSI IRÁNYOK. Nem csak „képek” készülnek az okiratokról, azok főbb adatait rögzítik a központi adatbázisokban is. Képeken lévő szövegekre ugyanis nem lehet számítógépes keresési rendszereket építeni. A fejlesztési elképzelések szerint szeptembertől az internetről már letölthetőek lesznek olyan intelligens, digitális formanyomtatványok, amelyek kitöltésével a társaságok adatai, adatváltozásai rögtön a központi adatbázishoz illeszthetők. Ekkortól nem kell majd a beadott kérelmek megfelelő adatait manuálisan, külön-külön rögzíteni a számítógépes rendszerben. Nem is kell azokat papíron beadni, a digitális formáról kiadott nyomtatvány legfeljebb csak hiteles másolat lesz.
„A fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy minden publikus céges adatot elektronikusan is megnyissunk az érdeklődők előtt” – jelezte Horváth János, konkrét időpontokat viszont még nem tudott mondani. Az OITH 2006 végéig összesen 470 millió forintot fordít az elektronizálásra. Már az iratok digitalizálási lehetőségének megteremtéséhez szükség volt a központi szerverek és a cégbíróságokon lévő számítógépek cseréjére, ami – a szkennerek beszerzésével, az összes eszköz hálózatba kötésével és az alkalmazottak oktatásával együtt – 240 millió forintot vitt el.
