|
Vitázó védelmi vélemények
VITYI PÉTER a Microsoft Magyarország ügyvezetője: „A vita azért jó, mert tudatosítja a kérdés fontosságát az érdekeltekben. A szabadalmi módszer évszázadok óta hatékonyan segítette az innovációt. A tervezett direktíva számunkra elfogadható, észszerű kompromisszumot valósít meg, bár nem elsősorban a szoftveriparra irányul: a számítógéppel megvalósított találmányok 70-80 százalékát az ipar egyéb területein használják fel. Egyébiránt a szabadalmi folyamat elindítása egyáltalán nem költséges, ha pedig a piac hasznosnak ítéli a találmányt, a szabadalmaztató elég pénzt keres ahhoz, hogy fenn tudja tartani szabadalmát. Hazánkban állami támogatás is rendelkezésre áll a szabadalmi folyamat elindításához. Ugyanakkor a szabadalom nem feltétlenül jelent gátat: a Microsoft például számos szabadalmát ingyen bocsátja az informatikusok rendelkezésére.”
 |
SZITTYA TAMÁS a Novell ügyvezetője: „Mi hiszünk abban, hogy az eddigi rendszer védte az innovációt és megfelelt az iparág érdekeinek. A szabadalmaknak az innovációt kell óvni, nem pedig a fogyasztók választási lehetőségét csökkenteni. Én egyébként azt tapasztalom, hogy az iparágban konszenzus kezd kialakulni a direktíva elvetéséről. Mivel azonban a Novell a világ egyik legnagyobb szabadalmi portfóliójával rendelkezik, akár a direktíva elfogadása után is terjesztheti szoftvereit. A tervezet elsősorban a kis- és középvállalatokat érintheti hátrányosan.”
K. SZABÓ IMRE az üzleti szoftverekkel foglalkozó Megatrend Rt. elnök-vezérigazgatója: „A hatás szerintem kettős. A kis- és közepes vállalatoknak sok jó ötlete van, ezeket a szerzői jognál erősebben védené a szabadalom. Ugyanakkor a mai helyzetben a kisvállalatok tőkehiány miatt nem tudnának egy olyan szabadalmi portfóliót kiépíteni, mint a nagyobb társaságok. Cégünk az amerikai piacon is tapogatózott, így az ottani, megengedőbb szabadalmi rendszert is ismerjük. Tapasztalataink alapján a szabadalom sokszor nem az innovációt védi, hanem a többi céggel folytatott versenyben egyfajta aknaként vagy védőbástyaként használatos.”
BALSAI PÉTER a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke: „A direktívával a cél az Európai Szabadalmi Hivatal gyakorlatának szigorítása volt, a tervezet tartalma azonban nem felel meg ennek. A jogi változás megdrágítaná a szoftverek árát: az unió tulajdonképpen egyfajta adót fizetne a nagy szabadalmi portfólióval rendelkező amerikai cégeknek, így a lépés inkább gátolná az innovációt. Félő, ha Brüsszel a szoftverek szabadalmaztathatósága mellett dönt, akkor a távol-keleti országok és Oroszország, ahol ilyen szabadalmak nem léteznek, le fognak minket körözni az informatikában.”
 |
MARC MACGANN az európai iparági szövetség, az EICTA igazgatója: „Álláspontunk szerint a szabadalmak a high-tech termékek – például hardverek, mobiltelefonok – gyártóit óvják, amelyek pénzüket az innovációba, kutatásba fektetik be. Magyarországon is erős hagyományai vannak a szellemi tulajdon védelmének, ami a külföldi tőke szemében pozitív elemnek számít. A számítógépes szoftverek szabadalmazásával azonban nem értünk egyet. Szerencsére Európában nem az a helyzet, mint Amerikában, ahol szinte mindenre lehet szabadalmat kérni, így szoftverre, forráskódra, matematikai algoritmusra is. Ezek védelmére ugyanis elegendő a szerzői jog: ilyen szempontból egy számítógépes program éppen olyan alkotás, mint egy könyv vagy zenemű. Az unióban létezik szabályozás, ezt csak harmonizálni kellene a 25 tagállamban. A szabadalmakat az EPO adja, s elvileg ugyanaz a törvény vonatkozik minden országra; a probléma az, hogy a magyar vagy spanyol bíróság különbözőképpen értelmezi a regulákat.” |
