Hangolók rangadója

Átmeneti izgalom támadt az uniós támogatások elérését szolgáló program-dokumentum, a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2) körül, de amilyen hamar jött, olyan gyorsan el is ült a vihar. Az ágazati vezetők szorosra zártak, nézeteltéréseiket nem tárják a nyilvánosság elé. Az már tudott, hogy az Európai Unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervezési ciklusában több mint 6 ezer milliárd forintnak megfelelő euróhoz juthat
Magyarország, ami a társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forint fejlesztési lehetőséget nyit meg, arról viszont keveset hallani, hogy hol tart az NFT2 kimunkálása, amely a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) kompetenciája. Egy szakértő arról számolt be lapunknak, hogy eddig csupán néhány baráti hangulatú beszélgetés zajlott le, amelyen kézhez kaptak több, általánosságokat tartalmazó koncepciót, ezek azonban egymáshoz képest nem tartalmaztak újdonságot, valamennyi az első – jelszószerű gondolatfüzérből álló munkaanyag – átszerkesztett változata volt.

BÍRÁLAT. Késésről persze még nem lehet beszélni, hiszen a Brüszszellel egyeztetett operatív programoknak 2006 végéig kell elkészülniük (a menetrendet lásd külön). Egyelőre azonban valóban csak az általánosságoknál tart a tervezés, aminek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lendületet adott volna. A tárca szóvivője „értelmezhetetlen szóvárnak” minősítette az eddig napvilágot látott koncepciókat, s jelezte, a GKM szívesen összehangolja a gazdasági tervezést.

Mindebből nyilvánvalóvá vált, hogy megkezdődött a versenyfutás az uniós támogatások koordinálásáért az NFH és a GKM között, vezetőik azonban nyilatkozataikban igyekeztek elsimítani a hatásköri harcot. „Ha volt is, lezártnak tekintem a vitát, értékelem Kóka János szakértelmét, racionalitását, céltudatosságát, s örömmel dolgozom vele” – mondta lapunknak Baráth Etele EU-ügyekért felelős miniszter, aki – hogy nyilvánvaló legyen a béke – a fejlesztéspolitikai kabinet december 22-i ülésén Kóka Jánossal együtt terjeszti elő az NFT2 fejlesztéspolitikai prioritásait tartalmazó javaslatot. A hatásköri ellentétet egyértelműen cáfolta a gazdasági tárca vezetője is, mondván: ő megérti, hogy a sajtó számára mindig érdekesebb egy konfliktus, ilyenről azonban nem tud beszámolni. „Különböző szakmai megközelítések kerülnek az asztalra, amelyek alapján számba veszik a teendőket.
A koncepciók azonban nincsenek ellentmondásban egymással” – hangsúlyozta. Kóka János lapunknak kifejtette: úgy látja, jó az esély arra, hogy kiváló fejlesztési terv szülessen. „Kiindulópontként azt kell eldönteni, hogy mi milyen Magyarországot szeretnénk, a nemzetstratégiát azonban szinkronba kell hozni az EU fejlesztési stratégiájával” – tette egyértelművé, hogy határozott elképzelése van a fejlesztés lehetséges irányairól. Személyes véleménye szerint a prioritások közé a tudásalapú gazdaság erősítése, a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítása tartozhatnak, fejlesztési területként pedig a tudásintenzív ágazatok – kutatás-fejlesztés, biotechnológia, autógyártás, informatika, logisztika – jöhetnek szóba.

Az általa vázolt irányoktól merőben eltérő célokat az NFH sem fogalmazott meg. Két nappal korábban Baráth Etele is a versenyképességet említette elsődleges szempontként a források felhasználásának tervezésekor. (Egy, az interneten fellelhető – forrásként az NFH-t feltüntető – írás szerint „az ezredforduló lényegében fordulat a hamburgertől a szoftver felé. A szoftver ötletből van, a hamburger marhából.”) A hivatalnál is támogatják a minőségjavítást célzó minden új technológia bevezetését. A másik hangsúly a decentralizáción lesz, különben a kiegyensúlyozatlan gazdaságfejlesztés az ország végleges kettészakadását idézi elő. Az uniós ügyekért felelős miniszter úgy látja, a jelenleg futó programoknak lesz folytatása, azt viszont még nem tudni, hány operatív program készül.

A régiók közben arra készülnek, hogy önállóan terveznek és a lebonyolítást is maguk végzik. „Az unióban ismert önkormányzati régiók – politikai konszenzus híján – már bizonyosan nem jönnek létre 2006-ig, Budapestről azonban nem lehet az országot fejleszteni”- érzékeltette Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, hogy a minél teljesebb decentralizációt képviseli. Vita e tekintetben nem is lehet, mivel a kabinet deklarálta, hogy a régiók az ágazatokkal egyenrangú szerepet kapnak a tervezéskor. 

A regionális fejlesztésért felelős miniszter értékelése szerint ugyanott állunk, ahol eddig. A kormányzati területfejlesztési programok dacára megmaradt az egyenetlenség, nem sikerült a területi folyamatokat – a foglakoztatási szintet, az infrastrukturális fejlesztéseket, az iparágak megtelepedését – érdemi módon befolyásolni. Ezek alakulásában eddig a gazdaság, a versenyszféra játszotta a domináns szerepet. Az elkövetkező időszakban azonban háromszor-négyszer annyi forrás jut régiós fejlesztésre, így viszont már komoly esély nyílik az elmaradt országrészek felzárkóztatására (2005-ben minden eddiginél több, 101 milliárd forint jut a régióknak, s 2004 és 2006 között 150 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg).

KONSZENZUS. A regionális tervezést is magában foglaló NFT2 prioritásainak meghatározása tehát már zajlik. Az ügyet annyira fontosnak tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy ő vezeti a fejlesztéspolitikai kabinetet. A kormány dönt majd a hosszú távú országos fejlesztéspolitikai koncepcióról is, amelyet 2005 tavaszán kívánnak az országgyűlés elé terjeszteni. E pillanatban a pártok képviselői azonban még nem tekinthetnek bele egyetlen dokumentumba sem, szakértőik révén vesznek részt az előkészítésben. „Hivatalosan nem is tudok semmiről, mert azt kérték a szakértőktől, hogy ne tájékoztassanak bennünket, ha azt akarják, hogy ne bombázzuk szét idejekorán a koncepciót”- mesélte a Figyelőnek Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője. Nógrádi szerint tiszteletre méltó az a kormányzati szándék, hogy széles társadalmi konszenzusra épüljön az NFT2, a megegyezést azonban logikailag zárja ki az, hogy az ellenzéki pártok elé gyakorlatilag akkor kerül a koncepció, amikor az már elkészült. „Mi nem a végén akarunk kritizálni, hanem menet közben szeretnénk javaslatainkat megtenni” – tette nyilvánvalóvá, hogy pártja sem menne üres kézzel az egyeztetésekre. Kifogásolta, hogy miközben még nincsenek prioritások, már zajlik a 2007 és 2013 közötti ciklus központi projektjeinek a kiválasztása. „Az NFT-készítés álcája mögött a kormány a teljes kohéziós alap lekötését tervezi, amibe az ellenzék nem kapott beleszólási lehetőséget” – fogalmazta meg aggályát. Nógrádi a Figyelőnek elmondta, e tárgyban levelet írt Baráth Etele miniszternek, amire várja a választ.

Bár a GKM és az NFH között megszűntek a villongások, az éppen csak megkezdődött tervezési folyamat során még többször felszínre kerülhetnek a kormányzaton belüli hatásköri átfedések és rivalizálások. A koalíció és ellenzéke számára ugyancsak kiemelt harci terepnek ígérkezik a második Nemzeti Fejlesztési Terv.