Hol vannak már azok az idők, amikor a Seiko Epson Company még csak órák és precíziós készülékek gyártásával foglalkozott? A később a digitális képfeldolgozás irányába forduló vállalat felvette tevékenységeinek sorába az informatikai termékek, például nyomtatók, projektorok, elektronikus eszközök gyártását. Noha az áttörést ez utóbbiak hozták meg, a japán vállalat ma már nem elégszik meg ennyivel: portfóliójának bővítése jegyében robotfejlesztésbe kezdett.
Minirepülő. Felderítésre.
Azt, hogy e tevékenysége nem csupán nagyzási hóbort, az Epsonnak pár hete a brit fővárosban rendezett technológiai konferenciáján hitelt érdemlően sikerült bizonyítania. A jelenlevők hatalmas ovációja közepette ugyanis a cég egyik vezető mérnöke „The sky’s the limit!” (A határ a csillagos ég!) felkiáltással első ízben reptette meg európai légtérben a vállalat büszkeségét, a Micro Flying nevű robotot. A 7 centiméteres magas, 13 centis átmérőjű, 10 gramm súlyú repülő szerkezetet két ellenkező irányban forgó rotor lendítette a magasba, miközben a robot mozgatásáról négy ultrahang meghajtású motor gondoskodott. A prototípus navigálása vezeték nélkül, Bluetooth modulon keresztül zajlott. A demonstráció után több ízben visszatapsolt repülő szerkezet a kütyübolondok őszinte sajnálatára kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható. A mini kamerával szerelt gép ugyanis olyan katasztrófa-sújtotta területeken végez majd felderítő munkát, ahová az ember képtelen eljutni.
Földi halandó számára egyelőre ugyancsak hozzáférhetetlen, ám Londonban tisztes távolból megcsodálható volt a cég 40 colos (101 centiméteres) képátlójú organic light-emitting diode (OLED) technológiás képernyője. A berendezés testközelsége tárgyi bizonyítéka annak a törekvésnek, amit a cég vezetői élőszóban is kifejtettek: vállalatuk az új képmegjelenítési technológia felé fordul. A jövőben várhatóan szórakoztatóelektronikai berendezésekben felbukkanó OLED technológia erénye, hogy az effajta kijelzők olyan anyagot tartalmaznak, amelyek áram hatására fényt bocsátanak ki, ezért esetükben nincs szükség külön háttérvilágításra, ami mérsékeli a fogyasztást, ezáltal nagymértékben növeli az akkumulátor élettartalmát. Az OLED képernyő esetén a kijelző képe bármilyen fényviszonyok mellett élvezhető, illetve oldalról nézve is jól látható, tűéles képet produkál. A technológia alkalmazása azért is vonzó, mert vékonyabb készülékek kialakítását teszi lehetővé, a kijelzők flexibilitásuk révén pedig akár görbe felületeken is elhelyezhetők lesznek majd.
Óriásképernyő. Oldalról is éles kép.
„Aki időben megjelenik OLED-technológiát alkalmazó készülékekkel, az tartósan biztosíthatja helyét a piacon” – vázolták jövőképüket Londonban az Epson vezetői. Hogy itt sincs mellébeszélés részükről, azt a 40 colos tévéjük bemutatásával bizonyították. Nagy fába vágták a fejszéjüket a prototípus elkészítésével, ugyanis a technológiával kísérletező cégek eddig csak viszonylag kisméretű kijelzőket tudtak produkálni. Mivel ekkora méretű OLED kijelzők előállítására nem is léteznek gépsorok, a gyártó úgy fabrikálta össze a televíziót, hogy négy darab 20 colos alacsony hőmérsékletű LCD panelt kapcsolt össze, majd tintasugaras technológiával erre a felületre nyomtatta rá a villamos fénykibocsátó anyagot. A hatalmas képernyő maximális felbontása 1280×768 pixel, 260 ezer megjeleníthető színnel.
A technológia fejlesztése finomítást kíván, annál is inkább, mert az OLED kijelzők máig megoldatlan problémája a rövid élettartam, amit a nagyméretű televízió esetén a fejlesztőmérnököknek csupán 10 ezer órára sikerült feltornászniuk. A gyártó 2007-ig szeretné ezt az időt hosszabbra nyújtani, s a piacon ekkor előrukkolni a nagyméretű tévével. Az elképzelés egybevág több piackutató prognózisával, akik szintén ez időre jósolják a technológia elterjedését, és a ma még elhanyagolható piaci részesedésű OLED kijelzők forgalmát az említett időpontra 2 milliárd dollár fölé kalibrálják.
