Múlt századi városnézésre csábít e hetekben az Unter den Linden-i Deutsches Historisches Museum. A Berlin utcáin című időszaki tárlat a már-már elfeledett sajtófotós, Willy Römer (1887-1979) fekete-fehér képeiből nyújt pazar válogatást. A véres XX. század első felére koncentráló kiállítás szociológiai és politikai szempontból egyaránt izgalmas: egyszerre láttatja az egyik legnagyobb – fénykorában 4,5 millió lakosú – európai metropolis krónikáját, és a környező öreg kontinens tapintható metamorfózisát.
 |
Römer a császári korszakban vett először fényképezőgépet a kezébe. Munkás fotói, mezítlábas gyermek képei, a hátsó udvarok zsonglőreit, s a háború felé rohanó világváros dámáit és urait ábrázoló alkotásai dokumentum értékűek. Talán már tankönyvekben, újságokban is találkoztunk velük? Olyan ismerősek a tandem-biciklin egymás mellett (!) helyet foglaló tréfás férfiak, a forradalom lelkes zászlólengetői, a két infláció közötti békés intermezzo Spree-parti bohémjai. A Weimari Köztársaság ellentmondásait, a monarchiából a diktatúra felé rohanó periódust ma nevezik demokratikus kísérletnek, de „arany 20-as éveknek” is. Nyomor és luxus feketén-fehéren.
 |
Az 1920-tól 1935-ig létező Photothek Römer &. Bernstein cég archív kollekciója adja a történeti múzeum két szintjén prezentált tárlat gerincét. A nácik által – a partner Walter Bernstein vallása miatt – „zsidó vállalkozásnak” bélyegzett fotóügynökséggel akkor húzatták le a rolót, amikor az egész hitleri birodalom sötétkamrává változott. A Lipcsétől Párizsig és Hamburgtól Amszterdamig Európát bebarangoló Römer 1945-ben, visszatérve szeretett városába, a romos, megszállt, elnéptelenedett Berlint is lencsevégre kapta. A portréfényképészként 7 ezer darabos albumot hátrahagyó, kamerás profi humanizmust és humort ötvöző remekműveit 2005. február végéig tekintheti meg a publikum. A historikus „városnézés” a 18 év alattiaknak ingyenes, s az idősebbeknek is csak 2 eurót kell leszurkolniuk. Az álomszép katalógus is megéri a 25 eurót.
