Az elkövetkező két évre is gyors gazdasági növekedést ígér az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozott közép- és kelet-európai országoknak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint azonban ezen országok csak csekély eredményt érnek majd el a költségvetési hiányok mérséklésében.
Magyarország esetében a szervezet azt prognosztizálja, hogy továbbra is jelentősen eltérnek egymástól a költségvetési politikai célok és az eredmények. Ez megnehezíti a makrogazdasági politika összehangolását, és növeli az országkockázati felárat. Az új kormánynak hitelesebb költségvetési stratégiára kellene átállnia, reálisabb célokat kijelölve, és ezt a fenntartható kiadáscsökkentések iránti erősebb elkötelezettséggel kellene támogatnia. A szervezet a jövő évi 4,6 százalékos magyar hiány tervét túlzottan derűlátónak tartja, főként azért, mert a kormány a jövő évi költségvetés tervezését 4 százalékos GDP növekedési ütemre alapozta; az OECD szerint ennél tartósan lassab tempó várható (lásd a grafikont). Az elemzés alapján a kivételesen gyors exportnövekedés valamelyest lassulni fog, és tovább fékeződik a fogyasztás növekedése is. A magyar export szerintük az idén 14,7 százalékkal, jövőre 12,6 százalékkal, 2006-ban 12,2 százalékkal bővül.
Növekedési korlát lehet az is, hogy munkaköltségben mérve Magyarország az egyik legdrágább az új EU-tagok közül. Az Economist Intelligence Unit (EIU) átfogó felmérése szerint legalábbis Magyarország, az „1990-es évek elejének kedvenc feldolgozóipari befektetési színtere” – amelynek feldolgozóipari exportjából 80-90 százalékban részesednek a külföldi tulajdonú cégek -, Szlovénia mögött most már a második legdrágább munkaköltségű új EU-tagállam. Itt az egy alkalmazottra jutó óránkénti átlagos bruttó munkaköltség az idén 4,37 dollár a romániai 0,95 dollárral szemben, és jövőre várhatóan 4,94 dollárra emelkedik tovább.
