Tizenöt év is lehet igazi kerek iévforduló, a nagy rock and roll időszámítás szerint oly gyorsan telik az idő. A Tankcsapda, az ország legnagyobb kultusszal övezetett rockzenekara, elérkezettnek látta az időt, hogy dupla válogatáslemezzel késztesse önvizsgálatra magát, és a rajongóit. Az 1-es sorszámú diszken a fanatikusok kedvencei hallhatóak, míg a 2-es lemezen a 15 éves zenekaréi.

Debreceni előadóművészeink ügyesen variálják a mozgósító nemzedéki himnuszokat, a csajozós boogie-kkal, a filozofikus tételekkel, a „füvezős számokkal”, és a „belassult”, a Sátánt megidéző doom-metálos témákkal. A zenekar a gyors punkos menetek mellett a modern metál jellegzetességeit, a rágógumi rock és a rap stílusrétegeit is alkalmazásba veszi, és ezzel egy széttartó ízlésű korosztályt sikerült közös nevezőre hozniuk. A „tankok” mindezen tarkaságuk ellenére tizenöt éve a leghitelesebb zenekar pozícióját is birtokolják. Sokáig nem vette emberszámba őket a „szakma”, több aranylemez birtokában, folyamatos telt házas országos turnék után sem kaptak Aranyzsiráf-díjat, nem játszották őket a rádiók, a tévék. Kérdés, hogy most a Viva televízióval való kollaborálásuk mennyire árt a zenekar független imázsának. A radikalizmusukkal lettek nemzedéki hordószónokok, gondoljunk csak közvetlenül a rendszerváltás után fogant, rendőrséget froclizó sorokra: „A kopó ha vérszagot érez / Először üt aztán kérdez” (Legjobb méreg, 1992).
Tankcsapda: A legjobb mérgek Sony • 15+15 szám, 56+59 perc. Poptőzsdei árfolyam: ****
