Jogszabályfigyelő – november

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
• Az Alkotmánybíróság novemberi határozata alapvetően változtatja meg a polgári perrendtartás jogorvoslati rendszerének egyik alapvető intézményét, a felülvizsgálati kérelmet. Eddig a másodfokú (azaz jogerős) határozat eredményes megtámadásához – annak érdemileg jogszabálysértő mivoltán túl – különböző jogpolitikai követelményeknek is meg kellett felelnie a kérelemnek. Ezeket a korlátozásokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ugyanígy azon korlátozást is, amely szerint a felülvizsgálati kérelmet vizsgáló bíró döntését nem lehetett megtámadni. Az Alkotmánybíróság határozatával jelentős mértékben kiszélesedik a másodfokon sem kielégítő bírósági határozatok elleni jogorvoslat lehetősége, és ez feltételezhetően megnöveli majd a felülvizsgálati kérelmek számát.

KÖZBESZERZÉS
• November elejétől hatályos törvény módosítja a közbeszerzési joganyagot. A rendelkezés az „ajánlatkérő” fogalom-meghatározása alól kiveszi az összes, Európai Unióból származó támogatással megvalósítandó közbeszerzést, és azt csak a magyar intézményeken keresztül, illetve az unióból közvetlenül többségi részben támogatottakra szűkíti.

• A tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy nem kell legalább három ajánlattevő részére ajánlattételi felhívást eljuttatni, amennyiben csak egy ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására, hanem elegendő csak a paramétereknek megfelelő ajánlattevő felhívása.

• Beillesztésre kerültek a külképviselet számára történő egyszerűsített közbeszerzési eljárás közzétételi szabályai.

• A közbeszerzési szabályokkal együtt módosultak az államháztartási törvény és a hulladékgazdálkodási törvény egyes rendelkezései is. Előbbi az egyes közigazgatási szervek közbeszerzéseinek engedélyezésére vonatkozóan tartalmaz változásokat. Az utóbbi több tekintetben is módosulást jelent, így például a települési önkormányzatok a továbbiakban nem csatlakozhatnak a más szervezésében működő közszolgáltatáshoz. A hulladékgazdálkodási feladatok ellátására ugyanakkor közbeszerzést kell lefolytatniuk.

AGRÁRJOG
• Október közepétől a földművelésügyi, egészségügyi és gazdasági miniszterek együttes rendelete határozza meg a négy elismert termelői pálinkafajtát (kisüsti, érlelt, ó- és ágyas), valamint az ezek elkészítéséhez jogszerűen felhasználható alapanyagokat, amelyek a Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcsök, a szőlőtörköly valamint az aszú-szőlő lehetnek. Az együttes rendelet rögzíti azt is, hogy az előállítás teljes folyamatának Magyarországon kell történnie.

• A vadászati törvény november elején hatályba lépett módosítása számottevő mértékben megemeli (trófeás vad esetében 2 millió forintra), illetve megkétszerezi (nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetén 200 ezer forintra növeli) a vadgazdálkodási bírság mértékét. A jogszabály ezen felül további tiltott vadászati módokat és eszközöket határoz meg, valamint – kétszeres összegűre növelt – vadvédelmi bírság kiszabását teszi kötelezővé a vadat tiltott módokon, illetve eszközökkel elfogó vagy elejtő személlyel szemben. A jogosulatlanul vadászó, avagy a jogszerű vadászatot akadályozó személlyel szemben akár 1 millió forint bírság is kiszabható.

SZUBVENCIÓS JOG
• Október végétől egy, a feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékek támogatási rendszerére vonatkozó nemzeti szabályozás tárgyában megalkotott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet állapít meg követelményeket és kötelezettségeket egyes gyümölcs- és zöldségfajták (körte, őszibarack és paradicsom) termelőire kiterjedő hatállyal. A támogatási rendszerben való részvétel feltételeit bejelentkezési, adatszolgáltatási, termékminőségi és kifizetési kritériumok alkotják.

KÖZIGAZGATÁS
• Az informatikai és elektronikus hírközlési, továbbá a postai ágazat ügyeleti rendszeréről szóló, október közepétől hatályos informatikai és hírközlési miniszteri rendelet a rendkívüli esemény fogalmát, és az általa okozott szolgáltatási zavar esetén foganatosítandó intézkedéseket, valamint az ágazat felügyeletét rendezi.

• A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet írja elő október végétől Budapest és a legalább százezer lakosú városok számára a zajterhelési zajtérképből és konfliktustérképből álló stratégiai zajtérkép, valamint intézkedési terv készítését. Ezek elkészítésében csak meghatározott képesítéssel rendelkező személyek vehetnek részt. A jogszabály távlati célja az elsősorban közlekedéssel összefüggő lakossági zajterhelés mérséklése.

• Három új közigazgatási intézményt állít fel egy kormányrendelet-csomag. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt, amely egyebek közt orvostechnikai eszközök és egészségügyi szakértők hatósági ügyeivel foglalkozik; a Nemzeti Sporthivatalt, amelynek az állampolgárok kiegyensúlyozott szellemi és fizikai állapotának elősegítése, a sportlétesítmények fejlesztése, az élsport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint az utánpótlás-nevelés a célja; végül a Magyar Turisztikai Hivatalt, amelynek rendeltetése a turisztikai ágazat versenyképességének javítása. Az előbbi két hivatal október végével indult, míg a harmadik a jövő év elejével kezdi meg működését.

• Az ártörvényt november végétől módosító jogszabály alapján a személyfuvarozó szolgáltatás díját a települési önkormányzat képviselő-testülete – a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség véleményének kikérését követően – legmagasabb vagy rögzített hatósági árként határozhatja meg. Az ármegkötés megsértése esetén fogyasztóvédelmi bírság kiszabása is kezdeményezhető.

ILLETÉKJOG
• Az illetéktörvény egyik legjelentősebb változása értelmében a jövő évtől megszűnik az értékpapír, a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész és szövetkezeti üzletrész) ajándékozási illeték alóli mentessége. További fontos változás, hogy a jövőben illetéket kell fizetni értékpapírok öröklés útján történő megszerzése esetén. Az értékpapírt, illetve vagyoni betétet megszerző személy által fizetendő illeték mértéke 2005-től akár a 40 százalékot is elérheti. A takarékbetét ingyenes megszerzése továbbra is illetékmentes marad.

• Az illeték alapjául szolgáló forgalmi érték számításának módja szintén megváltozik. A forgalmi érték az új szabályozás szerint pénzkövetelés esetén a fennálló követelésnek az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napján irányadó értéke. Értékpapír, valamint vagyoni betét esetén a forgalmi érték megállapításánál a tőzsdei átlagár irányadó, ennek hiányában az utolsó elfogadott mérlegben szereplő összes eszköz mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, vagyoni betétre eső hányada. Amennyiben a cégnek nincs mérlege, akkor az alapításkori nyitó vagyonmérleg, ha pedig felszámolás alatt áll, a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlege alapján kell a számítást elvégezni.

• A magánszemélyeket érintő további változás, hogy az új építésű lakóingatlanok utáni illetékmentesség (ez jelenleg a legfeljebb 30 millió forint forgalmi értékű ingatlanok új tulajdonosát illeti meg) megváltozik. A 15 millió forint alatti forgalmi értékű új lakóingatlan megvásárlása továbbra is illetékmentes marad, ám ha az új lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot meghaladja, de 30 millió forint alatt marad – és a vevő másik lakástulajdon eladását nem igazolja -, úgy csak a 15 millió forinton felüli forgalmi érték lesz illetékköteles.

• A gépjárművásárlás után fizetendő illeték a kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik esetén nem változik (15 forint köbcentiméterenként), az 1890 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú gépkocsik után azonban köbcentiméterenként 20 forintra emelkedik.

• Az illetéktörvény további módosításai elsősorban az illetékfizetés eljárási szabályait érintik, illetve az államigazgatási, peres és nem peres bírósági eljárások illetékeire vonatkoznak. Ez utóbbiak jelentős mértékben emelkednek, így például a bíróság előtti általános meghatalmazás illetéke 18 ezer forintra, míg a zárt körűen működő részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok cégbejegyzési eljárásának illetéke 25 százalékkal, 100 ezer forintra emelkedik.