Az örökítőanyag elemzése számos bűneset tettesének kézre kerítésében játszott már kulcsszerepet. Elég csupán összevetni a feltételezett elkövetők mintáit a bűntettek helyszínén talált nyomokkal, s máris kiderülhet, alapos-e a gyanú. A DNS önmagában nem sok információt ad, kivéve, ha netán egyezik a már nyilvántartott mintákkal, ez ugyanis egyértelműen a „hunyóra” mutat. Brit kutatók most azt állapították meg, hogy a DNS-ből a minta gazdájának nevére is lehet következtetni: a vezetéknév ugyanis, akárcsak az Y hím nemi kromoszóma, apáról fiúra öröklődik. Így azok a bűnözők, akiknek Y kromoszómái egyeznek, nagy valószínűséggel azonos nevet viselnek.
A brit genetikusok ezért olyan teszt kidolgozásán dolgoznak, amely az Y kromoszómák azonosításán alapulna. Ezen a kromoszómán a tudósok több száz úgynevezett markert, azaz jellegzetes szakaszt ismernek már, amelyekből mintegy húsz vizsgálata is elegendő ahhoz, hogy két személy rokonságát megállapíthassák. És bár számos név egyezhet bármiféle rokonság nélkül, és az adoptált gyermekek, illetve a házasságtörés útján fogantak esetében sem mindig működhet a módszer, nagy minta esetén – márpedig a szigetország DNS adatbázisa több mint egymillió személy örökítőanyagát őrzi – már kiderülhet a gyanúba jöhető személyek vezetékneve, ami meglehetősen leszűkíti a lehetséges elkövetők körét. A női bűnözőknek egyelőre nem kell félniük az új teszttől: esetükben Y kromoszóma híján lehetetlen a személyükre következtetni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
