Egy rablással kezdődik a Tigris és Sárkány című film története. Jen, a tartományi kormányzó gyönyörű lánya, elcsen egy legendás kardot, amely azt a lenyűgöző érzést kelti benne, hogy ereje által uralhatja a saját sorsát. A Golden Globe-díjas film kung-fu jelenetei, (amelyeket az Oscar-díjas Mátrix koreográfusa tervezett) ugyanígy kísértésbe ejthetik a nézőközönséget: csenjen el egy fegyvert, amely által lelki és fizikai erőt nyerhet küzdelmeihez.
AZ ERŐ VONZÁSÁBAN. A filmeken látott könnyed, energikus ütések, rúgások, a harmonikus mozdulatsorok láttán a néző nem tudja igazából, hogy a látványban vagy a mögötte rejlő hatalom érzetében gyönyörködik. A küzdősportok esztétikája ugyanis szorosan összefügg azok belső erejével, s ennek megszerzése hajt sok menedzsert is a kipróbálásukra. Sárvári György, a Neosys szervezetfejlesztő és tanácsadó cég vezetője például három danos feketeöves mesterként a jeet man do harcművészeti ágban tart edzéseket. Sárvári szerint az üzleti világban a hatalom egy szervezetben betöltött pozíciótól függ, s alapvetően racionális alapokon nyugszik. Ezért ritka a személyiségéből fakadó erővel rendelkező, karizmatikus vezető. Az üzleti élet virtuális terének szereplői nem szembesülnek közvetlenül sem saját magukkal, sem cselekedeteik hatásával és határaival, ellentétben az edzőterem világával, ahol a közvetlen, testi kontaktus mindezt elkerülhetetlenné teszi. „Az edzőteremben letisztultak a viszonyok, nem lehet elfordulni a konfliktusoktól” – állítja Szabó György, a Sanoma Budapest Rt. (a sok egyéb lap mellett a Figyelőt is tulajdonló kiadóvállalat) vezérigazgatója. Szabó 2000 januárjától – az akkori külföldi tulajdonos felkérésére – egyéni coaching tanácsadáson vett részt (másfél éves folyamat), amelynek meglehetősen rendhagyó befejezéseként a coach elvitte egy tornaterembe, ahol lehetősége nyílt, hogy belekóstoljon a jeet man dóba.
A harcművészeti edzések segítségével a vállalatvezetők közvetlenül, a testi érzékletek szintjén tapasztalják meg, mit jelent a fenyegetettség átélése és legyőzése, a problémával való közvetlen konfrontáció. Rájönnek, hogy a küzdelem kimenetele a lélekben dől el, hogy félelmük és agressziójuk legyőzése változtatja őket tudatos harcossá (így vezetővé).
Az edzőterem gyakorlóterep, amely az élet egészére hatással van. Vállalatvezetőként különösen a tárgyalóteremben, illetve a munkahelyi konfliktusok kezelésében nyújt segítséget a küzdősportok által elsajátított szemlélet. A harcművészeteket űző menedzserek rugalmasabbak, kevésbé félnek a kudarctól és a felelősségvállalástól. „A küzdősport által az ember megtanulja, hogy a vereség csupán a tanulási folyamat része. Ezért az üzleti tárgyalásokon kockázatvállalóbb, bátrabb lesz” – magyarázza Cséffalvay Gábor tanácsadó, aki sokáig karatézott, ma pedig taj-csizik. Cséffalvay szerint a küzdősportok szemléletének köszönhetően nem zéró összegű játszmaként fogjuk fel a konfliktusokat, hanem megoldáskeresővé válunk. Belátjuk: ami rugalmatlan, az törékeny.
Támadás helyett
Judith Warner, aki Thomas Crummal együtt az angliai Rochesterben céget alapított az aikidóból és taj-csi csuanból ellesett konfliktuskezelési technikák és elvek oktatására, egy egyszerű aikidós fogás segítségével magyarázza el az ázsiai harcművészet filozófiáját. „Ha valaki vállon ragad, az első ösztönös válaszunk az, hogy megpróbálunk ellenállni, esetleg lefogni a kezét. Ez a reakció azonban taktikai hátránnyal jár, ugyanis destabilizál minket, mivel a figyelmünk az ellenfél kezére irányul, nem pedig a teste egészére” – mondja Warner. A szeminárium résztvevői a vállon ragadás mozdulatát behelyettesítik életük valamely konfliktushelyzetével, például kollégájuk vagy főnökük egy csípős megjegyzésével. A szeminárium résztvevői szemléletes leckét kapnak arról, hogy az ellenfél elismerése jobb taktika a menekülésnél vagy a visszaütésnél. Hogyha például egy csípős megjegyzésre az az első reakciónk, hogy felmérjük a támadás kontextusát, s elemezzük az illető helyzetét és személyiségét, majd visszakérdezünk, hogy a másiknak pontosan mi a baja, akkor el tudjuk dönteni: intézzük el a dolgot egy legyintéssel, vagy tárgyalni kezdjünk az ellenféllel. „Egyik kollégám a dél-afrikai aranybányák menedzsmentjének és bányászainak tartott szemináriumot. Miután testi szinten megtapasztalták a konfrontáció és az ellenfél elismerésének (és megismerésének) szemlélete közötti különbséget, a sztrájkok helyett növekedett az együttműködési készség” – meséli Warner.
Az utóbbi években hazánk is bekerült a nyugati világ sodrásába, s az üzletemberekben egyre halmozódik a stressz, a bizonyítási kényszer. „Két példát is láttam, ahol a menedzser küzdősportba kezdett, és ez ahhoz vezetett, hogy elviselhetetlen, maximalista főnökké vált. Mindketten saját magukkal és a beosztottjaikkal szemben is túlzott elvárásokat fogalmaztak meg, például természetesnek vették a szinte korlátlan munkaidőt. Teljesen elszigetelődtek, mivel a beosztottjaik tartottak tőlük” – meséli Cséffalvay.
Pedig a bizonyítási kényszer, illetve az ezt szükségszerűen követő kiégés pontosan azok a kritikus jelenségek, amelyeket a küzdősport megelőzni hivatott. Ez, ha megfelelő szellemben űzik, megelőzi a kiégést, mert tervezetten felépít egy olyan életstílust, amely a személyiség megerősödését és kiegyensúlyozását célozza. Gimesi Zoltán, a SAP account menedzsere azért fordult a küzdősportok világa felé, hogy az üzleti életben, különösen az értékesítésben gyakori konfliktushelyzeteket összeszedettebben tudja kezelni. A kung-fu, amit négy éve űz, segít neki a nyomások lerázásában. Mivel egy-egy mozdulatsorra nagyon oda kell figyelni, kizárva minden külső gondolatot, javult a koncentrációja, s jobban megtalálja a helyét az üzleti életben.
