Vajon miért éppen a Mol volt a BUX-erősödés fő motorja, s számos más papír miért maradt ki a szárnyalásból? – merülhet fel a kérdés az elmúlt hetek tőzsdei ralija kapcsán. A választ leginkább a fundamentumokban kell keresni. A piac ugyanis egyértelműen az elemzői eredményvárakozások szerint mozog. A negyedévvel ezelőtti felmérés szerint a BUX-súlyokkal számolt piaci EPS (egy részvényre jutó eredmény) 2004-re 19,7 százalékos, 2005-re 5,9 százalékos növekedést jelzett előre, amiben legnagyobb szerepe a Molnak és az OTP-nek volt. A frissen megállapított konszenzusos – 14 brókercég, és befektetési bank megkérdezése után számított – EPS szerint a kontraszt továbbra is hatalmas, nemcsak az élboly és a többi cég között, de a blue chipek között is.
A Moltól és az OTP-től az elemzők lényegesen magasabb 2004-es és 2005-ös eredményt várnak, mint három hónapja, miután az elmúlt félévben mindkét papír kitűnő teljesítményt nyújtott. Nem teljesen kézenfekvő egyébként a Mol elmúlt napokban tapasztalható élre törése, a fő húzóerő akár az eminensnek számító OTP is lehetne. A külföldi befektetési bankok elemzői ugyanis az elmúlt időszakban OTP-lázban égtek, az eredményvárakozások a kiváló első féléves számoknak és a megemelt (de a piac által szokásosan konzervatívnak gondolt) eredményvárakozásoknak köszönhetően az egekbe szöktek, s az egy részvényre jutó nyereség 460 forint lehet. A papír azonban ennek ellenére nem tudott emelkedni mostanság: a banki különadó, illetve a következő hetekre várt lengyel PKO BP kibocsátás hatott bénítólag az árfolyamra. A Mol esetében azonban a robosztus első féléves eredmény akadálytalanul kifejtheti hatását. Márpedig az idei EPS-várakozás 990 forintról 1235 forintra ment föl, a növekedés tehát közel 25 százalékos. Az eredményességben mutatkozó hatalmas dinamika meglátszott az elmúlt hónapok árfolyamtrendjében is.
Az is az eredmény-előrejelzésekre reagáló piaccal magyarázható, hogy a Richter árfolyama csak valamelyest javult, a Matávé pedig nem tudott emelkedni mostanában. Utóbbi papír egyébként a húzórészvények közötti verseny egyértelmű vesztese. Az átalakítások és leépítések nyomán jelentkező rendkívüli költségek hatására 25 százalékkal (40 forintra) csökkent az EPS-várakozás, s a papír kurzusa ennek következtében még mindig 800 forint körül ingázik. Ez a hír azonban manapság senkit nem ér váratlanul, miként a BÉT-en jegyzett cégek középmezőnye sem szolgál kellemes meglepetéssel: az év vége felé közeledve egyre több társaság esetében derül ki, hogy az év eleji tervek túlzottan optimisták voltak.
