Magyar kutatók is részt vesznek abban a programban, amely forradalmi megközelítést alkalmaz a rák gyógyításában: a betegek daganatait egy, jelenleg csak atomreaktorokban elvégezhető eljárással próbálják elpusztítani. A Kaposvári Egyetem orvosai nyolc ország tudósaival együttműködve dolgoznak a bór neutron befogásos terápiának elnevezett gyógymódon; a hollandiai Petten városának kísérleti nukleáris reaktorában tesztelt új technika a rák mellékhatások nélküli gyógyítását ígéri.

Kezelés a reaktor szomszédságában. Forradalmi megközelítés.
A daganatok ellen ma jórészt három módszert alkalmaznak az orvosok: a sebészetet (amikor egyszerűen kivágják a testből a tumort), a kemoterápiát (ilyenkor sejtmérgeket adagolnak a szervezetbe), és a radioterápiát (amelynek során nagy energiájú elektromágneses sugárzással próbálják kiirtani a rákos sejteket). „E terápiák közös jellemzője, hogy bár nagyon hatásosak lehetnek, általában az egészséges szöveteket sem kímélik” – magyarázza Raymond Moss, az Európai Bizottság égisze alatt működő petteni nukleáris labor vezetője. A sebész például egy agydaganat kivételekor meglehetősen nagy pusztítást végez, ráadásul a sokszor mikroszkopikus méretű áttétek eltávolítására eleve nem vállalkozhat. A kemoterápia során kihullik a haj, sérül a petefészek, végső soron az egész szervezet méreggel telítődik, a tumor pedig rezisztenssé válhat a gyógyszerre. A radioterápiával meg csak kis területen pusztíthatók el a daganatok, és azok közül is csak azok, amelyek a sugárzásra nem érzékeny szervekben – mondjuk a tüdőben – helyezkednek el.
Virtuális kórház
Egyelőre egyetlen gyógy-szercég sem működik közre a klinikai próbákban. E korántsem megszokott jelenségnek az az oka, hogy a jórészt élettudományokban és vegyészetben jártas gyógyszerkutatók általában nem értenek a magfizikához. Ahol viszont a szükséges fizikai tudás a rendelkezésre áll – mint a nukleáris létesítményekben -, ott nincs meg a klinikai próbák levezényléséhez szükséges szaktudás, nem beszélve a daganatok diagnosztizálására alkalmas felszerelésről (mint például a kórházakban már közönségesnek számító komputertomográf). A projektben ezért számos ország bevonásával virtuális kórház létrehozására volt szükség, amelyben minden betegadatot elektronikus úton továbbítanak – a kaposvári kutatók például a kezelés megtervezésében működnek közre – a valóságos helyszíneken egyedül a betegnek kell személyesen is megjelennie.
A petteni intézetben eddig huszonnégy, gyógyíthatatlan agydaganatban szenvedő betegen végezték el a neutronbefogásos kezelést. „E próbák eredményeinek értékelése még nem fejeződött be, de annyi bizonyos, hogy a beavatkozásnak nincsenek mellékhatásai” – számolt be a Figyelőnek Wolfgang Sauerwein, a programot koordináló esseni egyetem radioterápiás tanszékének vezetője. A klinikai próbák második szakaszában a terápia hatásosságát próbálják majd igazolni agyi áttétekkel rendelkező bőrrákosokon; e vizsgálatokban pedig már ipari partnerekre is számítanak a kutatók. „Egy terápiás célra alkalmazható, reaktortól független kórházi neutronforrás gyártása már komoly üzlet lehet a nagy orvosi műszergyártóknak, a bórizotópot bejuttató anyag fejlesztésében pedig gyógyszergyártókra számítunk, így ha minden jól megy, néhány éven belül hatékony terápiát fejleszthetünk” – bizakodik Raymond Moss.
