Szabadulóművészet

Tizenöt év alatt 1800 (!) milliárd forint feletti összeg folyt be a központi kasszába cégek privatizációjából. A jelenleg még állami tulajdonban lévő vállalatok értéke ehhez képest elenyésző. Ráadásul jellemzően kis értékű vagy problémás társaságok maradtak az állam nyakán.

TERHES TÉTELEK. A fontosabb, a közeljövőben biztosan eladósorba kerülő, vagy éppen eladás alatt lévő cégek (lásd az összefoglaló táblázatot) összesített saját tőkéje kevesebb mint 28 milliárd forint, miközben 2003-ban kis híján 12 milliárd forintnyi üzemi veszteséget „hoztak össze” az összeállításunkban vizsgált vállalatok. (A 2002. évi 9 milliárdos üzemi veszteséget is ide számítva a szóban forgó tíz cég összességében két év alatt a teljes saját tőke értékének több mint felét vesztette el üzemi szinten!) A tragikus eredményekben döntően a Malév, a Bábolna és néhány további agrárcég a ludas. A siralmas teljesítményből az is könnyen kikövetkeztethető, hogy a saját tőkének megfelelő összeget sem igen kaphat értük az eladó Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Igaz, legalább fellélegezhetnek az állami döntéshozók, ha megszabadulnak a masszív veszteséget termelő vállalatoktól. Közben kimutatható privatizációs bevételt is el lehet érni, hiszen ott vannak még a nagy értékű, tőzsdére bevezetett társaságok (Antenna Hungária, Mol, Richter) ÁPV Rt.-s csomagjai. A jelenlegi magas tőzsdei árfolyamokon számolva ezek majdnem tízszer annyit, 267 milliárd forintot érnek, mint a táblázatban szereplő tíz cég együttes saját tőkéje.

A múlt heti igazgatósági döntés alapján négy agrárcéget kínál eladásra az ÁPV Rt. Nem új elemekről van szó: az április végén meghirdetett 10 cég között már ott volt a most újra meghirdetett 4 társaság. Ezek a vagyonkezelő „nyakán maradt” cégek, mert hat másik agrárcéget július végére 13 milliárd forintért (átlagosan a névérték másfél-kétszeresén) sikerült értékesíteni. Az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., a Komáromi Mezőgazdasági Rt. és a Bácsalmási Agráripari Rt. együtt 5,6 milliárd forintos saját tőkét képvisel. A Tokaj Kereskedőház Rt.-t is ide számítva a négy agrárcég együttes saját tőkéje 13,5 milliárd forint.

Pénzügyi megközelítésben a legfontosabb kérdés a Malév és a Bábolna jövője. Amint ugyanis az adatokból látható, a két cég tavaly 16,5 milliárd forint adózás előtti veszteséget termelt. A Malév saját tőkéje közel 6,5 milliárd forinttal csökkent, miközben az elmúlt két üzleti évben közel 14,3 milliárd forintos üzemi veszteséget halmozott fel. Ezért tavaly ősszel újabb 10 milliárdos állami tőkepótlásról született döntés. A cég vezetői erőteljesen kommunikálják, hogy a Malév alacsonyra kalkulált áraival ez év első felében látványosan, 24 százalékkal növelte utasainak számát, s árbevétele 15 százalékkal, 39 milliárd forintra javult. A költségek alakulásáról azonban már nem esik szó, mindenesetre az év végére nullszaldós adózott eredményt ígérnek. Mindezek után a kérdés csak az, hogy az október 20-ig lezáruló magánosítási pályázat eredménnyel zárul-e. (A piaci hírek szerint a kínai vevőjelölt visszalépett, hasonlóan döntött az osztrák légitársaság, de Demján Sándor egyik cége kifizette a pályázati csomag borsos árát, s állítólag ringbe száll a menedzsment is, lehet, hogy Demjánnal összefogva.)

A sokat látott Malévnál is kuszább sorsú a Bábolna Rt., amelyet a nyáron két nagyobb cégre bontottak. A nyereségesen működő egységeket egyesítő Bábolna Élelmiszeripari Rt.-t még az idén értékesítenék, s a vételárból egyenlítenék ki a „régi Bábolna” 30 milliárdos kötelezettségállományát, amelynek felét bankhitelek, másik felét szállítói tartozások teszik ki. Az eladandó jobbik cégre a Velez Zoltán jelenlegi Bábolna elnökhöz köthető kisbefektetői konzorcium is pályázna, ám úgy tudni, kevés az esé-lyük, hogy az ehhez szükséges, mintegy 30 milliárdos állami hitelgaranciát megkapják.

FINOM FALATOK. Izgalmas kötetet tölthetne meg a Hungexpo magánosítási próbálkozásainak története is. Legutóbb, 2003 végén bukott meg az a koncepció, amely a kiállítás-szervezési céget az 5-8 milliárd forint körülire taksált ingatlanvagyon nélkül kínálta eladásra. Augusztusban ingatlanokkal együtt újra meghirdette a céget az ÁPV Rt. A pályázatra hat cég (az OTP Ingatlan Rt., a Harris Kft., a Wallis Rt., egy Demján Sándor nevéhez köthető vállalkozás, valamint két külföldi vásárszervező) jelentkezett, az alkalmasnak minősített vásárlók ajánlataikat január 11-éig tehetik meg. Vonzó lehet a befektetőknek a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. is, amely 4,14 milliárdos árbevétel mellett 460 millió forint nyereséget termelt. Kevéssé kívánatos viszont a Mafilm, amelynek privatizációjára egy évvel ezelőtt még komoly kormányzati szándék látszott, ám egy ideje a tervek közt sem említik a cég eladását.

Az összeállításban szereplő tíz cég és a három nagyobb részvénycsomag mellett még jó néhány nagyobb állami cég van az ÁPV Rt. tarsolyában (lásd külön). Ezekről azonban ma senki sem tudja bizonyosan megmondani, hogy eladósorba kerülnek-e egyáltalán, s ha igen, mikor.