Izzott a levegő a Ferihegyi repülőteret üzemeltető állami cég, a Budapest Airport (BA) Rt. augusztus 27-i igazgatósági ülésén, amelyen az 1-es terminál felújításának pályázatát tekintették át. A nézeteltérés oka, hogy az ülésen elhangzott az „aggályos” szó a július 2-án elindított tenderrel kapcsolatban, márpedig ezen aggályok miatt a társaság könnyen gyanúba keveredhet.
KIEMELT FIGYELEM. A BA Rt.-nek nagyon nem hiányzott a gyanú árnyéka, a cég helyzete ugyanis meglehetősen kényes. A vezetés a közelmúltban több beszerzési botrányba keveredett. Először egy 37,5 millió forintos informatikai vásárlás esetében merült fel az egyik vezető érintettsége, később pedig a sajtóban csak „szuperbuliként” emlegetett esemény okozott politikai vihart is. Májusban ugyanis – egy időben a 10 százalékos létszámleépítéssel – költséges, mintegy 17 millió forintos dolgozói fórumot tartottak a Hit Gyülekezetének Gyömrői úti csarnokában, ahol az étkeztetésről a Gundel étterem gondoskodott. A vezérigazgató, Hárskúti János végül kénytelen volt az ÁPV Rt.-től vizsgálatot kérni maga ellen. Mindezek miatt a közfigyelem és a tulajdonosi kontroll is megnőtt az utóbbi időben a BA Rt. iránt. A tulajdonos, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a beruházást jóváhagyó határozatában például külön kérte az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot, hogy „folyamatosan kísérje figyelemmel a projekt megvalósulását, fordítson külön figyelmet a kifizetések teljesítésének indokoltságára”. Másrészt a tét óriási: a fapados légitársaságok számára tervezett átalakítás 8,7 milliárd forintos megaügylet, szoros határidőkkel.
Az 1-es terminál. Lesz rá pénz.
A botrány tehát senkinek sem kellett, miközben tudták: a pályázat első hetei nem voltak zökkenőmentesek. A hírek levajazott versenyről, a pályázatot segítő cég esetleges összeférhetetlenségéről szóltak, s az egyik pályázó, a Középületépítő Rt. a Közbeszerzési Döntőbizottságnál tett – lapzártánk idején végül elutasított – panaszt. A problémákról a felügyelőbizottság is értesült, az ülésen jelen lévő elnök, Bálint Tamás pedig – testülete korábbi ülésének álláspontjára hivatkozva – arra kérte a vezetőséget, hogy „tekintse át újra a kiválasztás és értékelés szabályait”. (Az fb-elnök ellen egyébként a K&H-ügyben hivatali vesztegetés miatt eljárás indult, az őt delegáló Állami Számvevőszék azonban az eljárás lezárultáig nem lát okot a visszahívására.)
„Nyulak vannak a pályázatban” – a szakmában ezzel a közkeletű kifejezéssel illették már a részvételi felhívás szétküldése után a tendert. Vagyis a nyertes már megvan, a többiek pedig csak biztos vesztesként asszisztálnak. A vádakat a vezérigazgató, Hárskuti János, a Népszabadságnak július 26-án adott interjújában is kénytelen volt cáfolni. A gyanút először is az táplálhatta, hogy a tender részleteit – most először – államtitoknak minősítették.
Milliárdok fapadon
Nem létezett, tehát nem is duzzadhatott – ezekkel a szavakkal utasította vissza a Budapest Airport a Figyelőnek azt a kérdését, hogy miként duzzadt néhány hónap leforgása alatt milliárdokkal a felújításra szánt összeg. A cég szerint korábban semmilyen költségbecslés nem készült, az első, 8,7 milliárd forintról szóló előterjesztés az volt, amelyet az ÁPV Rt. igazgatósága elfogadott. A vezérigazgató mindenesetre júliusban a Népszabadságnak nyilatkozva 5,5 milliárd forintról beszélt, 2003 decemberében egy sajtótájékoztatón pedig még csupán 2-3 milliárd forintra becsülte az építkezést. A nyilatkozatokkal egybecseng, hogy értesüléseink szerint 2003 elején egy első durva belső becslés – a legszükségesebb változtatásokat felmérve – 1,5 milliárd forintot említett, nyáron a műszaki szakterület 3 milliárd forintot tartott szükségesnek, majd forrásaink szerint „egyszer csak 4,5 milliárdra” emelkedett a költség. A mostani szintet azzal indokolják, hogy az öszszeg magában foglalja a terminál teljes újjáépítésének és az új berendezéseknek a költségét, továbbá a felújításához kapcsolódó egyéb beruházásokat (például forgalmi előtér, parkoló, kisgépes terminál).
A gyanút erősítő további tényezőként azt hozzák fel, hogy a BA Rt. a szóba jöhető számos vállalkozás közül éppen az Oviber Kft.-t bízta meg a pályázati szempontrendszer összeállításával, mely cég részben versenytársa is a pályázóknak, részben pedig korábbi tulajdonosi átfedések fedezhetők fel közöttük (a kft.-nek tulajdonosa volt a mostani tender két érdekeltje: 1996 és 2000 között Tolnay Tibor, a Magyar Építő Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója, 2000-ben pedig Dunai György, a Betonút vezérigazgatója). Az Oviber ugyan elsősorban fővállalkozóként vesz részt projektekben, a honlapján azonban a kivitelezést is említi bizonyos munkák esetében. A kft.-től nem nyilatkoztak lapunknak, a BA Rt.-nél azt hangsúlyozták, hogy a hatályos cégdokumentumok és saját beszerzési szabályaik alapján nem merültek fel kételyek.
SZOKÁSOS PANASZ? Éppen az Oviber által kidolgozott kritériumok vezettek ahhoz, hogy a Középületépítő Rt. jelentkezését augusztus 19-én érvénytelennek nyilvánították. A cég a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz eljuttatott panaszában azt állítja: nem biztosították a verseny tisztaságát, és az egyenlő elbánást, amikor – hangzik az állítás – a közbeszerzési gyakorlattól eltérő, öncélú gazdasági mutatókat használtak. Az árbevétel vagy a tőkearányos jövedelmezőség meghatározott értékeit ugyan nem teljesítették, de szerintük ezek a számok a munka elvégzésére való alkalmasságot nem mutatják, legfeljebb azt, hogy melyik pályázó dolgozik magasabb fedezettel, így olcsóbb, esetleg rossz minőséget produkáló alvállalkozókkal. Mindezt a BA Rt.-nél a kizárt pályázók szokásos panaszának vélik: véleményük szerint a kifogásolt mutatók egy kiemelt beruházás esetében – ahol előfinanszírozásra és pénzügyi stabilitásra van szükség – fontosak, azokat az ágazat szereplőinek 70 százaléka teljesíti. A panaszt azért is meglepőnek tartják, mert a kritériumrendszer ellen az óvási határidőn belül nem emeltek kifogást, sérelmesnek csak akkor tartották azt, amikor nem feleltek meg. A Középületépítő viszont azt állítja, hogy a részvételi jelentkezéskor külön indoklásban fejtették ki, miért nem szabad ezen mutatók alapján elvégezni az első rostálást. A cég mindenesetre az ajánlattételig sem jutott el, kiesésével pedig a többiek egy olyan, a repülőtéri munkákban, valamint az egyes terminálhoz hasonló műemléki jellegű épületek felújításában számos referenciával bíró konkurenstől szabadultak meg, amely megnehezíthette volna a dolgukat. A Közbeszerzési Döntőbizottság lapzártánkkor végül elfogadta a BA Rt. érveit és elutasította a panaszt.
A pályázat tehát halad a maga útján: a terminált szeptember elsején bezárták, a maradék három versenyző közül a nyertessel a tervek szerint októberben kezdik el a munkát.
