A VÉTELI AJÁNLAT. A tőkepiaci törvény szabályai szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Ha azonban a befolyást szerezni kívánó részvényesen kívül egyetlen tulajdonostárs sem rendelkezik a részvények legalább 10 százalékával, akkor az ajánlattételi kötelezettség már a 25 százalékos befolyásszerzés mellett életbe lép.
AJÁNLATI ÁR. A nyilvános vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke nem lehet kevesebb, mint a részvények utolsó 180 napi, forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára és az ajánlattevő által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül a kötött átruházási szerződés legmagasabb ára közül a magasabb összeg.
A KISZORÍTÁS. Amennyiben az a tulajdonos, amelyik a részvénytársaság részvényeire nyilvános ajánlatot tesz, a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezi, az ajánlat lezárását követő 32 napra a tulajdonába nem került részvények vételi jogát is elnyeri. E mellett azonban a fő tulajdonos a fennmaradó részvények tulajdonosainak kívánságára – a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő 30 napon belül benyújtott kérésre – köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték azonos a vételi jog esetén alkalmazottal.
A KISZORÍTÁS ELLENÉRTÉKE. A vételi jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a korábbi vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték és a társaság egy részvényre jutó saját tőkéje közül a magasabb.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
