Bár Etiópiából származik, Brazíliában terem a legtöbb a kávé: ez az ország adja a világ kávétermésének egyharmadát. Nem csoda hát, hogy a kávéval kapcsolatos kutatások zöme is itt koncentrálódik, ám az talán meglepő, hogy a kávé génjeit is a fejlődő ország kutatói szekvenálták először. A kávénövény örökítőanyagában található építőkövek pontos sorrendje tehát most már ismert, ami alighanem új fajták nemesítését teszi lehetővé.
A siker, amelyet az ország mezőgazdasági minisztere jelentett be a nemzetközi sajtónak, kétéves, kormánytámogatással megvalósult program eredménye. Ennek során a genetikusok több mint kétszázezer DNS-mintát elemeztek, így sikerült azonosítaniuk a növény mind a harmincötezer génjét. Ezek ismeretéből kiderülhet, hogy mitől különlegesek az egyes fajták: mi adja az ízt és az aromát. E tudásra alapozva a kutatók máris több változat előnyeit egyesítő szuperkávé megteremtését fontolgatják, amelyet azonban a brazil kávé piacának megtartása érdekében feltétlenül hagyományos módszerekkel és nem génsebészettel próbálnának nemesíteni. Génmódosítással megváltoztatott kávéval egyébként mások már évek óta kísérleteznek: japán kutatók például egy gén „kiütésével” szándékoznak koffeinmentes kávét előállítani. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a brazil kormány úgy döntött: két évig nem hozzák nyilvánosságra a génkutatás eredményeit.
