Szemernyi kétséget sem hagy Lukács Tamás, az eTel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója afelől, hogy a versenyben feltétlenül az egységes fellépés híve a Matáv-csoporttal szemben. „Az ellenpólust létre kell hozni, az alternatívnak nevezett távközlési társaságok együtt hatékonyabban tudnának működni” – szögezi le. A menedzser lelki szemei előtt valószínűleg egy olyan zászló lebeg, amely a „Matávhoz képest másik oldal” egységesült cégének székházára van kitűzve, rajta az eTel logójával. Erre a zászlóra azonban mások is hasonló eséllyel pályáznak, különösen a nemrég a Hungarotel tulajdonába került PanTel Rt., a GTS-Datanet Kft., vagy akár az Invitel Rt.
Lukács Tamás. További deregulációt sürget.
ALAPOK. A konszolidáció felpörgetéséhez azonban tőke kell majd, ami a távközlési világpiacon az elmúlt évek legnagyobb „hiánycikke” volt. A Magyarország mellett Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában jelen lévő eTel-csoport kockázati tőkebefektetői viszont „leszervezték” azokat a pénzeket, amelyek a terjeszkedés alapjául szolgálnak majd. Úgy tűnik, hogy a csoport tulajdonosai – az ír magántőke mellett a Dresdner Kleinwort Capital, az Argus Capital Partners, a Greenhill Capital Partners és az Intel Capital – egyelőre nem kiszálláson, hanem felvásárlásokon és új
országokban való megjelenésen gondolkodnak. Elképzelhető, hogy Magyarországon is megvesznek kisebb távközlési cégeket. „A kockázati tőkealapok már most is megfelelő haszonnal szállhatnának ki, és természetesen nem látom, mi jár a fejükben, de a jelek szerint nem ez fog történni” – mondja Lukács Tamás. Az eTel-csoport mutatói ugyanis jóval a kezdeti, 2000-ben kitűzött tízéves határidő előtt, már tavaly pozitívba fordultak, ami hosszú távon a vártnál nagyobb haszon ígéretével kecsegteti az alapokat. A csoporton belül az osztrák leánycég egy minden szegmensben éles versennyel jellemzett piacon működik, a többiek pedig a kelet-európai liberalizáció kiteljesedésére várnak.
KIVÁRÁS. „Az eTel menedzsmentje kivár a megfelelő piaci környezet megteremtéséig, akkor viszont nyitni kíván a lakossági telefonpiac felé is” – ad magyarázatot az ügyvezető igazgató arra, hogy eddig miért csak cégeknek kínálták szolgáltatásaik döntő részét. Az elmúlt néhány évben a különböző távközlési hálózatok összekapcsolásánál felszámított díjak folyamatosan csökkentek, ami az alternatív társaságoknak kedvez. „Jelenleg a bővítés előtti EU-tagországok átlagos sávjának felső határát súrolja a magyar díj, ami mellett már levegőhöz jutunk, de azért lehetne még jobb a helyzet” – értékeli Lukács Tamás. Az alternatívok tehát – az elmúlt évek gyakorlatával szemben – a következő időszakban már elsősorban nem az összekapcsolási díjak lejjebb szorításáért fognak lobbizni, hanem azért, hogy a lakossági piaci versenyt szerintük továbbra is gátló tényezők megszűnjenek. „Most már elsősorban az összekapcsolás egyéb, járulékos díjait kellene hatóságilag csökkenteni, mert ezek ma még szabadáras szolgáltatások, és a korábbi monopolcégek magasan tudják tartani” – mondja az ügyvezető igazgató. Ha ezek csökkennek, az eTel – a svéd gyökerű Tele2-höz hasonlóan, bár várhatóan más gazdasági modellben – belevághat a lakossági telefonszolgáltatásba, hiszen megtette ezt Ausztriában is. Addig várhatóan marad a vállalati távközlés ír kistigrise, amely viszonylag alacsony bázisról indulva, de meglehetősen gyors ütemben fejlődik. Tavalyi, 2,1 milliárd forintos árbevétele még elmarad a hazai nagyágyúk mögött, de a hálózatán folyó távbeszélő-forgalom már eléri egy magyar nagyvárosét, és közel 800 hazai vállalatot szolgál ki.
