Forráskritika

Steve Ballmer vezérigazgató és Allison Watson alelnök. Terjeszkednek.

Mi a neve annak a vállalatnak, amelynek a konferenciáján most itt ülnek? – tette fel a költői kérdést Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a cég éves partnerrendezvényén, Torontóban. „Microsoft, igen, micro-soft, nem pedig Macrohard, Macroservices vagy Micro Printer – szögezte le szenvedélyes hangú beszédében Ballmer -, ez a cég harminc éve foglalkozik PC-szoftverekkel. Már a kezdetekkor eldöntöttük, hogy erre specializálódunk. Ez a mi bizniszünk.”

A vezérigazgató kétséget sem hagyott afelől, hogy e célt jelenleg is szem előtt tartják a vállalat stratégái, akiknek kezei közül a júliusi partnerkonferencián egy új köntösben megjelenő partneri program került ki.

Élet a Windows után Élesen támadta a szabad hozzáférésű rendszereket a Microsoft vezérigazgatója. „A technológiai innováció a kereskedelmi forgalomba hozott szoftverektől, nem pedig a nyílt forráskódúaktól származik” – mondta Steve Ballmer. Elismerte azonban, hogy a biztonság területén a Microsoft nem tart ott, ahol kellene, a számítógépvírusok gyakrabban és kifinomultabb módon támadnak, mint korábban. Mint Torontóban bejelentették, egy új terméket, a Network Access Protectiont a jövő évben dobnak piacra, amely a várakozások szerint megakadályozza majd, hogy a megfertőzött számítógépek rácsatlakozzanak a hálózatra. Még mindig nincs azonban döntés arról, mikor startol majd a Windows utáni új operációs rendszer, a Longhorn.

Mint az a pénzügyi év lezárulását követő rendezvényen világossá vált (a Microsoftnál július elseje a fordulónap), a vállalat „gyorsítani” kíván – a konferenciának a Sebesség címet adták -, és az információs szupersztrádán most elsősorban a szoftverfejlesztő cégeket veszik célba. A partneri hálózat kiépítésére és az ezzel kapcsolatos marketingtevékenységekre az előző költségvetési esztendőben költött 1,5 milliárd dollárnál 200 millióval többet fordítanak. Ősztől megnyílik az új piactér (marketplace), segítve a fejlesztők és az ügyfelek egymásra találását (Figyelő, 2004/30. szám).

A Microsoft üzleti megoldások divíziója, a Microsoft Business Solutions (MBS), amely vállalatirányítási szoftvereket fejleszt és dob piacra, viszonylag rövid, két és fél éves múltra tekint vissza. Mint a konferencián elhangzott, e szegmensben az elmúlt 9 hónapban kiugró, 21 százalékos növekedést értek el. Lynne Stockstad, az üzletág vezérigazgatója szerint ez elsősorban annak tudható be, hogy a divízió mára teljesen integrálódott a Microsoftba, s külön marketingbüdzsével rendelkezik, amely a most kezdődött pénzügyi évben 850 millió dollár lesz. A Figyelőnek nyilatkozó menedzser ehhez hozzátette még, hogy a Microsoft által piacra dobott szoftverek „biztonságos választásnak” minősülnek. Az üzletág piacinál erőteljesebb bővülése szerinte folytatódik, és ismét elérheti a két számjegyű dinamikát.

Nyerésben a részvényesek Minden eddiginél több osztalékot, 75 milliárd dollárt fizet részvényeseinek a Microsoft – jelentették be a múlt héten a cég amerikai központjában. A részvényeseket illető summa három részből áll. Először is, a vállalat egyszeri, részvényenként 3 dolláros (összesen 32 milliárd dollárnyi) összeget juttat befektetőinek decemberben, másodszor, az elkövetkező 4 évben a szoftvercég 30 milliárd dollár értékben vásárolja vissza saját papírjait, harmadszor pedig megduplázza az eddig részvényenként és évente 16 centre rúgó osztalékot (a legutóbbi tétel összesen 3,5 milliárd dollárral terheli meg a cég büdzséjét). Megfigyelők szerint a Microsoft vezetésének nagyvonalú lépését már régóta várta a Wall Street. A redmondi vállalat ugyanis hatalmas készpénzállománnyal rendelkezik. A The Economist adatai szerint az idei osztalékfizetések után is mintegy 20 milliárd dollár készpénz marad a Microsoftnál, 15 milliárd dollárnyi befektetett tőke pedig bármikor mobilizálható. Ráadásul a cég havonta 1 milliárd dollár pótlólagos cash-t halmoz fel. Elemzők szerint a rekordosztalékról szóló döntés azt üzeni a piacnak, hogy a Microsoft és személyesen a cég alapító elnöke, Bill Gates – akinek mellesleg 3,3 milliárd dollár jut a most bejelentett kifizetésekből – egyelőre nem gondolkodik azon, hogy más cégbe vagy termékbe ruházzon be. Már csak azért sem, mert a befektetések egy részét aligha néznék jó szemmel a Microsofttal már több ízben bajuszt akasztott versenyhatóságok.

A redmondi székhelyű óriáscég alapszoftvereit viszonteladókon, illetve a programok testre szabásával foglalkozó partnerek segítségével értékesíti. Mivel a piacon lévő nagy halak jelentős része már korábban horogra akadt, a Microsoftnál is elsősorban, jóllehet nem kizárólag, a kis- és középvállalati részpiacon látják a növekedési lehetőségeket. Marketingben a vállalat a vertikális, azaz iparág-specifikus eszközökre épít.

Az MBS üzletág két fő terméke a Navision és az Axapta. Utóbbi program egyik magyarországi forgalmazója az Xapta nevű, négy évvel ezelőtt alakult vállalakozás. Mint Schvarcz Zoltán, a cégnek a torontói partnerkonferencián részt vevő ügyvezetője a Figyelőnek elmondta, az alapszoftver megvétele után a testre szabást ők végzik, ám azt követően az ügyfél is módosíthat valamelyest a rendszeren. „Minderre nagy szükség is van, mivel a vállalatok kevéssé standardizálhatók” – véli Schvarcz. A mintegy 60 ügyfelet magába foglaló körbe elsősorban a több telephelyes hazai kereskedőcégek tartoznak, de gépipari és szolgáltató cégek is vásárlóik között szerepelnek, köztük például a mostanában nagy publicitást élvező fapados légitársaság, a Wizz Air. Az Xaptánál arra számítanak, hogy a 9-10 milliárd forintra becsült piac évente mintegy 10 százalékkal bővül. A magyarországi forgalmazónál 3 ezerre teszik azon hazai közép- és nagyvállalatok számát, amelyeknek még nincs kiépített integrált irányítási rendszerük. „Az uniós csatlakozás újabb lökést ad e szoftverek elterjedésének, hiszen magyar rendszerekbe már nem szívesen invesztálnak a cégek” – vázolják a távlatokat az Xaptánál.