Mona Lisa rejtélyes mosolyának lehetséges magyarázatára a kép „mögötti” aláfestést vizsgáló digitális technikák segítségével derült fény. Az „eredeti” képen ugyanis oldalra néz a kép nőalakja, míg a végleges változaton a néző szemébe: ez az apró, Leonardo által eszközölt módosítás lehet az oka az arckifejezés titokzatosságának. Ám nemcsak az alkotó eredeti kompozíciós elgondolásaira, hanem a művész személyazonosságára, vagy a festmények történetének bizonyos részleteire is fényt deríthetnek a hasonló eszközökkel végzett vizsgálatok – például azok is, amelyeket a Szépművészeti Múzeumban végeznek az ott őrzött képeken a legmodernebb informatikai eszközökkel. A budapesti múzeum a régióban elsőként nyerte meg azt a Hewlett-Packard által indított pályázatot, amelynek célja, hogy a legfejlettebb eszközökkel restaurálják és digitalizálják a műalkotásokat. A 25 millió forintos adomány többek között asztali számítógépeket, noteszgépeket, digitális fényképezőgépeket, nyomtatókat, szkennereket és projektort foglal magában.
Demonstráció a Szépművészetiben. A XXI. század technikájával.
„A restaurálási munkákhoz eddig hiányoztak intézményünknél az igazán professzionális felszerelések” – mondja Mihály Mária, a múzeum főigazgató-helyettese. Az új eszközöket elsősorban XV-XVI. századi fatáblák vizsgálatára használják majd. „Eddigi technikáink digitális eszközök nélkül sok nehézséget okoztak: az infravörös átvilágítás esetén sok kis részletből manuálisan kellett összeállítani a teljes felvételt, a röntgensugarak használatakor pedig a fatáblát erősítő parkettarácsok képe volt zavaró” – magyarázza a főigazgató-helyettes. Az ilyen vizsgálatok ugyanakkor sokat elmondanak egy képről: például azt, hogyan tervezte a kompozíciót eredetileg az alkotó, és hogyan változott ez az alkotómunka során; kiderül, ha a művet esetleg nem a nyilvántartott művész készítette, de az is előfordul, hogy a régi képek hányattatásának részletei kerülnek napvilágra. „A digitalizálás nagy segítség a kutatóknak, de a nagyközönség is élvezheti majd ennek gyümölcseit” – ígéri Mihály Mária, aki lapunknak azt is elmondta: a „kalandos sorsú” képek történetével a tervek szerint az interneten és a múzeumban elhelyezett nagy felbontású érintőképernyős berendezéseken is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A négy éve indított Art & Science program keretében a HP már huszonegy múzeummal kötött együttműködési megállapodást, köztük a párizsi Louvre-ral, a londoni National Galleryvel, a firenzei Uffizi képtárral, valamint a madridi Pradóval. A londoni National Galleryvel folytatott együttműködés keretében például elkészítették és HP-szerverekre mentették a múzeum eredeti festményeinek jó felbontású digitális másolatait, majd nagy formátumú nyomtatók segítségével pontos, életnagyságú reprodukciókat készítettek azokról. Az alkalmazott technológia megkönnyíti a múzeum munkatársai számára a festmények tanulmányozását és megóvását, a látogatók pedig kívánság szerint kinyomtathatják kedvenc műalkotásaik másolatát, ami a múzeumnak extra bevételi forrást jelent.
A dublini National Gallery of Irelandben pedig a virtuális múzeumlátogatást fejlesztették ki. Ennek segítségével a „vendégek” az interneten is megtekinthetik a digitalizált festményeket és információhoz juthatnak a kép történetéről és alkotójáról is. „Cégünk évente rendez konferenciát a programban részt vevő múzeumok számára” – tudtuk meg Mezriczky Lászlótól, a HP Magyarország marketingkommunikációs igazgatójától, aki szerint ezen a fórumon az információtechnológia felhasználásának fortélyait is megoszthatják egymással az intézmények szakemberei.
„A HP Art & Science programja az európai országokra terjed ki, így az, hogy Magyarországra esett a választás, összefüggésben áll uniós csatlakozásunkkal is” – mondja az igazgató. További érv volt hazánk mellett, hogy a cég már több sikeres projektet bonyolított le Magyarországon, egyebek között a segítségével jött létre a Miskolci Digitális Közösségi Központ. „A Szépművészeti Múzeumra pedig azért esett a választás, mert az ő pályázati elképzelésük esett a leginkább egybe a vállalat által felhalmozott tapasztalattal” – indokol az igazgató. A HP általános célú digitális rendszereket természetesen egyébként is fejleszt a múzeumoknak, de a most Budapestre eljutó eszközök – részben annak is köszönhetően, hogy a vállalat évi 2 milliárd dollárt fordít digitális nyomtatással és képalkotással kapcsolatos kutatásokra – immár a fent említett speciális alkalmazásoknak is megfelelnek.
